Idő kell, pénz kell, egyeztetés kell: reagált a PSZ a Belügyminisztérium új teljesítményértékelési rendszerére

Az elgondolás nem új, már a decemberi oktatási fórumon is volt szó róla, és a decemberi egyeztetésen a helyettes államtitkár is beszélt róla – mondta a pedagógusok új teljesítményértékelési rendszeréről a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke.

  • Eduline

A Népszava szerdán írt arról, hogy a Belügyminisztérium új teljesítményértékelési rendszert vezetne be a közoktatásban, amelynek részeként a pedagógusok minden tanév elején néhány számszerűsíthető teljesítménycélt határoznának meg, amelyek teljesülését a tanév végén vizsgálnák. Emellett több szempont alapján értékelnék a teljesítményüket, de nagyobb hangsúlyt kapna a belső értékelés, vagyis az iskolán belül az igazgató, a munkaközösség-vezető komoly szerepet kapna.

Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke az ATV-nek azt mondta a tervezetről, hogy az nem új, már a kilencvenes évek végén, a 2000-es évek elején is volt egy minőségbiztosítási rendszer, az azonban elhalt, mert pénzt nem rendeltek hozzá. A mostani elgondolásnak is vannak anyagi vonzatai, hiszen ha a minőségi munkát díjazni szeretné a kormány, akkor ahhoz pénz kell. Hozzátette: december közepén arról beszélt a miniszter, hogy ez akár 150 ezer forintos plusz összeget is jelenthet.

A legnagyobb problémának a szubjektivitást találja, ráadásul a hátrányos helyzetű településeken működő iskolák és a budapesti intézmények pedagógusai egészen már körülmények között dolgoznak, és más célokat is kell kitűzniük. Hozzátette: ha hagynak időt a bevezetésre, a tervet a pedagógustársadalom is megismeri, és van beleszólása az alakításába, van kipróbálási időszak, mindenféle helyzetű iskolában tesztelik az új rendszert, akkor akár valami jó is lehet belőle.

Szabó Zsuzsa szerint ugyanakkor a minisztérium legfontosabb feladata most nem a minősítés. 16 ezer pedagógus hiányzik a rendszerből, ezért először biztosítani kellene a szakos ellátást – ha ez megvan, akkor lehet hozzáfogni a minősítéshez.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.