Az elgondolás nem új, már a decemberi oktatási fórumon is volt szó róla, és a decemberi egyeztetésen a helyettes államtitkár is beszélt róla – mondta a pedagógusok új teljesítményértékelési rendszeréről a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke.
A Népszava szerdán írt arról, hogy a Belügyminisztérium új teljesítményértékelési rendszert vezetne be a közoktatásban, amelynek részeként a pedagógusok minden tanév elején néhány számszerűsíthető teljesítménycélt határoznának meg, amelyek teljesülését a tanév végén vizsgálnák. Emellett több szempont alapján értékelnék a teljesítményüket, de nagyobb hangsúlyt kapna a belső értékelés, vagyis az iskolán belül az igazgató, a munkaközösség-vezető komoly szerepet kapna.
Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke az ATV-nek azt mondta a tervezetről, hogy az nem új, már a kilencvenes évek végén, a 2000-es évek elején is volt egy minőségbiztosítási rendszer, az azonban elhalt, mert pénzt nem rendeltek hozzá. A mostani elgondolásnak is vannak anyagi vonzatai, hiszen ha a minőségi munkát díjazni szeretné a kormány, akkor ahhoz pénz kell. Hozzátette: december közepén arról beszélt a miniszter, hogy ez akár 150 ezer forintos plusz összeget is jelenthet.
A legnagyobb problémának a szubjektivitást találja, ráadásul a hátrányos helyzetű településeken működő iskolák és a budapesti intézmények pedagógusai egészen már körülmények között dolgoznak, és más célokat is kell kitűzniük. Hozzátette: ha hagynak időt a bevezetésre, a tervet a pedagógustársadalom is megismeri, és van beleszólása az alakításába, van kipróbálási időszak, mindenféle helyzetű iskolában tesztelik az új rendszert, akkor akár valami jó is lehet belőle.
Szabó Zsuzsa szerint ugyanakkor a minisztérium legfontosabb feladata most nem a minősítés. 16 ezer pedagógus hiányzik a rendszerből, ezért először biztosítani kellene a szakos ellátást – ha ez megvan, akkor lehet hozzáfogni a minősítéshez.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
