Jocó bácsi az új tanári értékelésekről: "ez nem más, mint egy sztahanovista munkaversenybe oltott éhezők viadala"

Sorra szólalnak meg tanárok, szakszervezetek a nemrég kiszivárgott új, "belső" tanári értékelési rendszerrel kapcsolatban. Volt olyan, akinek ez volt az utolsó csepp, más felfogni sem tudja, hogy szolgálhatja ez a diákok és az oktatásban dolgozók érdekét.

  • Eduline

A legijesztőbb az egészben mégis az, hogy ez megszűnteti az egyéni helyzetek figyelembevételét, a pluralitást. Sőt, innentől kezdve a gyerek csak egy százalék, egy egység a statisztikai táblázatban. Semmi több. Nem önálló, érző ember, csak adat. Ez pedig nem csak borzasztó, de orwelli is. Igen, a te gyerekedet veszi semmibe az egész. Ettől persze nem kell megvédeni, vagy pont ez a védelem?

Megjelent ugyanis az oktatás átalakításáról szóló terv, amiben nincs benne az "elavult NAT átalakítása, a diákok terheinek csökkentése, a 21. század elvárásai mentén való változtatás, a méltatlan körülmények javítása, a pedagógusképzés megújítása, az önálló oktatásügyi minisztérium" - sorolja Balatoni József, azaz Jocó bácsi posztjában, de akkor mégis mi van benne?

Pedagógus béremelés, teljesítmény alapján. Előre vállalt mutatók alapján emelkedhet, vagy csökkenhet egy tanár bére, egy éves ciklusokban...

Mik is ezek, amik lehetnek a pontrendszer elemei?

késések csökkentése

szövegértés javítása százalékos arányban

magyarságtudat erősítésére irányuló programok szervezése darabszámra

hiányzások csökkentése

eredmények javulás

10 fő indítása országos versenyen

És mindezt megfejeli például az elvárt etikus viselkedés, vagy megfelelő megjelenés...

A népszerű töritanár szerint ez "pedagógusként pedig ez nem más, mint egy sztahanovista munkaversenybe oltott éhezők viadala. A valódi problémákról persze nincs szó. Ez csak rend és csend. Semmi más. De ezt is ígérték. Azt ne feledjétek, mindezt aki kitalálta, irányítja, az a következőt is mondta:

Nem értek az oktatáshoz..."

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.