Ilyen a 2023-as középiskolai felvételi, mutatjuk a legfontosabb pontszámítási szabályokat

Január 21-én tartják meg a középiskolák a központi írásbeli felvételi vizsgát. Mutatjuk, hány pontot ér a kétszer 45 perces teszt.

  • Szabó Fruzsina

A gimnáziumok, a technikumok és a szakgimnáziumok háromféleképpen kalkulálhatnak a jelentkezők pontjaival:

  • vagy csak az általános iskolai jegyeket,
  • vagy az általános iskolai jegyeket és a központi írásbeli felvételi vizsga eredményét,
  • vagy az általános iskolai eredményeket, a központi írásbeli és az intézmény saját szóbelijén szerzett pontszámot

veszik figyelembe. A központi írásbeli felvételin mindkét tantárgyból 50-50 pontot lehet szerezni.

Hány pontot érhet a központi felvételi vizsga?

A diákok összpontszámának legalább felét a központi írásbeli felvételi vizsga eredményének kell adnia (nyilván csak azokban a középiskolákban, amelyek kötelezővé tették a jelentkezők számára a vizsga megírását).

Arról az adott iskola dönt, hogy mindkét tárgyból kéri-e a vizsga eredményét – az is előfordulhat, hogy vagy csak a magyar, vagy csak a matek pontszámát számítják be. De az is lehet, hogy az egyik tantárgy pontszámát nagyobb súllyal veszik figyelembe, mint a másik tárgyét. A pontos szabályokat az intézmények felvételi tájékoztatójában találjátok.

Mutatunk néhány példát: a budapesti Eötvös József Gimnázium hatosztályos képzésére jelentkezők maximum 200 pontot gyűjthetnek, ebből 40 pontot az általános iskolai jegyekkel, 110 pontot az írásbelikkel, 50 pontot a szóbeli eredményével. A központi írásbeli felvételin szerzett pontszámot (maximum 50+50) 1,1-gyel szorozzák be, így jön ki a 110 pont.

A budapesti Leövey Klára Gimnáziumba jelentkezők is maximum 200 pontot szerezhetnek, ebből 50-et az általános iskolai jegyekkel, 100-at a központi írásbelin, 50-et a szóbeli felvételin szerzett eredménnyel. A Deák Téri Evangélikus Gimnázium nyolcosztályos tagozatán is hasonló a pontozási szabályzat: legfeljebb 100 pontot érnek az írásbeli vizsgák, 50-et az általános iskolai jegyek, 50-et a szóbeli.

Van, hogy ez a „beugró” a szóbelire

Ennek a pontszámnak sok középiskolában van még egy funkciója: vannak olyan intézmények, amelyek szóbeli behívási ponthatárt is húznak, vagyis csak azokat a jelentkezőket hívják be szóbelizni, akik az írásbelin elértek egy bizonyos pontszámot.

Intézményenként eltérő, hogy húznak-e ilyen ponthatárt (vagy minden jelentkezőt behívnak szóbelizni), és ha igen, hány pontnál.

Mennyit ér a szóbeli?

A szóbeli – ha tart ilyet a középiskola – a diákok összpontszámának maximum 25 százalékát határozhatja meg.

Hozzászólások

Pukli István: „A szöveges értékelés önmagában nem oldja meg az osztályozás problémáját”

Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény

Lannert Judit a jövő évi költségvetés részleteiről: a béremelések mellett iskolafelújításokat is terveznek

Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.