Megelégelte, hogy a diákjai egészségtelen ételeket, vagy épp semmit sem hoznak magukkal ebédre.
Saját pénzéből finanszírozza a rászoruló diákok ebédjeit egy angliai iskola pedagógusa – írja a Voice Online.
A kelet-londoni Eastlea Community School nyelvtanára, John Gnahore azt követően döntött így, hogy észrevette; néhányan csak egészségtelen rágcsálnivalókat vagy semmit sem hoznak magukkal ebédre, az ebédidőt pedig inkább a tantermekben töltik.
Mivel a pedagógus – aki 1994-ben menekültként érkezett az országba - gyermekkorában maga is megtapasztalta, hogy milyen éhezni, elhatározta, hogy a saját pénzén fogja kifizetni a rászoruló gyerekek iskolai ebédjének költségeit, hosszas tervezés után pedig egy ételbankot is létrehozott az intézményben.
Nehéz mindent beilleszteni, hiszen tanárként egyébként is sok a tennivalónk, rengeteg stresszel kell szembenéznünk. Ugyanakkor nagyon jó érzés segíteni a gyerekeken és a családokon, hiszen ha figyelmen kívül hagyjuk a problémát, rengeteg gyereket veszíthetünk
– mondta.
A Food Foundation 2022-es felmérése szerint az Egyesült Királyságban közel kétmillió gyermek él olyan háztartásban, ahol nem tudnak megfelelő minőségű vagy mennyiségű élelmiszert biztosítani számukra, emiatt pedig fokozottabban érintik őket az alultápláltsággal és vitaminhiánnyal összefüggő betegségek, növési rendellenességek.
Az ország egyik legnagyobb tanári szakszervezete, a National Union of Women’s Teacher szeptemberi felmérése szerint a pedagógusok 58 százaléka adott már élelmiszert, ruhákat vagy pénzt nehéz helyzetben lévő diákjainak.
Patrick Roach, a NASUWT főtitkára szerint emiatt (is) létfontosságú, hogy az oktatási intézmények nagyobb mértékű támogatást kapjanak ahhoz, hogy segíthessenek a nehézségekkel küzdő gyerekeken és családtagjaikon.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
