A minisztérium szerint a szülők nagy része egyáltalán nem akart foglalkozni a tanártüntetésekkel

A minisztérium szerint több mint 130 ezren küldték vissza a szülői konzultációs kérdőívet. Megjöttek az eredmények is.

  • Eduline/MTI

Ahogy arról mi is beszámoltunk, a Belügyminisztérium legutóbbi kérdőívében, melyben a szülők véleményét kérdezték az oktatásról, előkerült a tanártüntetések témaköre is. A minisztérium a kérdésben azt sugallta, a tanárok vonják be a diákokat a hónapok óta tartó béremeléssel kapcsolatos tiltakozásaikba.

A minisztérium eredményei szerint ez volt a legmegosztóbb kérdés a demonstráció volt, különösen az, hogy gyerekek is részt vettek benne. "A szülők nagy része egyáltalán nem akart foglalkozni a témával" - állítják.

"Példaértékű párbeszéd zajlott" - jelentette ki Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára, majd hozzátette azt is, nyáron és ősszel a pedagógusokat kérdezték meg.

A szülők a legnagyobb problémának azt érzik, ha van az osztályban magatartásproblémákkal küzdő gyerek - állítja a minisztérium. A válaszadók 40 százaléka szerint egy-két ilyen van egy osztályban; 18 százalék szerint kettő-négy; 7 százalék szerint ötnél is több.

A gyerekek egy-három órát töltenek a házi feladatok végzésével; 22 százalék mondta azt, hogy kevesebb mint egy órát. A különórával kapcsolatos kérdésre sokan nem válaszoltak, de aki igen, 24 százalék mondta azt, hogy jár magántanárhoz a gyereke.

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Magyar Péter az MCC vezetőinek üzent: ne költsék el az alapítvány vagyonát a következő pár hónapban

Orbán Balázs és Szalai Zoltán az MCC diplomaosztóján is megragadta az alkalmat, hogy az intézményt ért támadásokról és a rá váró nehéz időszakról beszéljen. Ugyanazon a napon Magyar Péter a kormány sajtótájékoztatójáról üzent nekik: azt kérte az MCC-t fenntartó alapítvány vezetőitől, hogy a kezelésükben lévő vagyon szeptemberig maradjon a helyén, és ne hozzanak olyan döntéseket, amelyek csökkenthetik annak értékét.