"Végső elkeseredésemben felmondtam a munkahelyen" - nem tanít tovább az Eötvös egyik fiatal tanára

A 28 éves biológia-kémia szakos tanár az Eötvös József Gimnáziumban végzett, az egyetem után oda tért vissza tanítani. De nem folytatja tovább.

  • Eduline

„Tegnap, végső elkeseredésemben felmondtam a munkahelyemen, az Eötvös József Gimnáziumban. Az iskolában, ahová 6 évig jártam diákként, majd 6 év kőkemény egyetemi év után visszamentem tanítani biológia-kémia szakos tanárként. Úgy tűnt, nagyon „bejött az élet”, így terveztem nagyjából 14-15 éves korom óta, most 28 vagyok. Az életem fele, eddigi életem legnagyobb célja. Aztán kiderült, hogy mégsem jött be nagyon az élet” – írja a Facebookon Szűcs Dorottya, a budapesti Eötvös József Gimnázium tanára.

Hozzáteszi: első fizetése 2020 őszén nettó 163 ezer forint volt, pedig mesterdiplomája van, heti negyven órát (sőt valójában 60-70 órát) dolgozik. „Azóta mindenféle pótlék hatására (mivel nem érjük el a diplomás minimálbért) 207.000 ft lett a fizetésem Gyakornok minősítéssel. Ezek után el kellett készítenem egy cirka 90 oldalas dokumentumot, majd ezt megvédenem egy bizottság előtt, minősültem Pedagógus I-re. Ezáltal az óraszámom nőtt, a fizetésem nem (mivel a Ped I-hez tartozó fizetés még mindig nem éri el a diplomás minimálbért, így ezt is arra egészítették ki), magyarul bebizonyítottam, hogy mennyit fejlődtem, hogy lecsökkenthessék az órabérem. Azóta ennyit kaptam, miközben az infláció mértékét mind tudjuk, érezzük. Mindezek ellenére kitartottam, mert a sok nehézség mellett sok öröm, sok eredmény is született” – folytatja.

Kiemeli: februárban végre mozgolódni kezdett a tanártársadalom, a tiltakozásokban pedig ő is aktívan részt vett, de a kormány február óta hallgat – hiába ismeri a tanárok követeléseit, amelyek közül csak az egyik a bérek rendezése.

„De mi bíztunk benne, hogy ha nem hagyjuk abba, ha egyre többen és folyamatosan csináljuk az akciókat, akkor muszáj lesz minket meghallaniuk. Most pénteken meghallottak. „Konzultáltunk”, avagy eligazítást kaptunk. Egy olyan személlyel „konzultáltunk”, aki úgy kezdte a mondadóját, hogy nem ért az oktatáshoz. Egy olyan személlyel „konzultáltunk”, aki ezek után megsértett diákokat és pedagógusokat teljesen alaptalanul. Aki vádol, ignorál, eligazít, nem ígér semmit, de azt betartja. A többieket már nem is említeném, a lényeg, hogy ez a „konzultáció” nem csak hogy nem előrelépést, hanem a mínusz kettőre lépést jelenti. Az elmúlt 10 hónapunk rengeteg energiáját dobták a kukába és a következő összes erre fordított energiánkat már előre a kukába dobták” – írja, hozzátéve: ez volt az a pillanat, amikor eldöntötte, hogy felmond.

Nemcsak a kollégáit, az alma materét és a diákjait hagyja hátra, nagyjából 1,5 millió forintot vissza is kell fizetnie az államnak. „Azt kell, hogy mondjam, hogy az állami oktatási rendszer egy motivált, lelkes, fiatal természettudományos pedagógusból ölte ki mindazt, ami az esszenciája ennek a hivatásnak. Az utolsó majd kapcsolja le a villanyt” – zárul a poszt.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.