"Végső elkeseredésemben felmondtam a munkahelyen" - nem tanít tovább az Eötvös egyik fiatal tanára

A 28 éves biológia-kémia szakos tanár az Eötvös József Gimnáziumban végzett, az egyetem után oda tért vissza tanítani. De nem folytatja tovább.

  • Eduline

„Tegnap, végső elkeseredésemben felmondtam a munkahelyemen, az Eötvös József Gimnáziumban. Az iskolában, ahová 6 évig jártam diákként, majd 6 év kőkemény egyetemi év után visszamentem tanítani biológia-kémia szakos tanárként. Úgy tűnt, nagyon „bejött az élet”, így terveztem nagyjából 14-15 éves korom óta, most 28 vagyok. Az életem fele, eddigi életem legnagyobb célja. Aztán kiderült, hogy mégsem jött be nagyon az élet” – írja a Facebookon Szűcs Dorottya, a budapesti Eötvös József Gimnázium tanára.

Hozzáteszi: első fizetése 2020 őszén nettó 163 ezer forint volt, pedig mesterdiplomája van, heti negyven órát (sőt valójában 60-70 órát) dolgozik. „Azóta mindenféle pótlék hatására (mivel nem érjük el a diplomás minimálbért) 207.000 ft lett a fizetésem Gyakornok minősítéssel. Ezek után el kellett készítenem egy cirka 90 oldalas dokumentumot, majd ezt megvédenem egy bizottság előtt, minősültem Pedagógus I-re. Ezáltal az óraszámom nőtt, a fizetésem nem (mivel a Ped I-hez tartozó fizetés még mindig nem éri el a diplomás minimálbért, így ezt is arra egészítették ki), magyarul bebizonyítottam, hogy mennyit fejlődtem, hogy lecsökkenthessék az órabérem. Azóta ennyit kaptam, miközben az infláció mértékét mind tudjuk, érezzük. Mindezek ellenére kitartottam, mert a sok nehézség mellett sok öröm, sok eredmény is született” – folytatja.

Kiemeli: februárban végre mozgolódni kezdett a tanártársadalom, a tiltakozásokban pedig ő is aktívan részt vett, de a kormány február óta hallgat – hiába ismeri a tanárok követeléseit, amelyek közül csak az egyik a bérek rendezése.

„De mi bíztunk benne, hogy ha nem hagyjuk abba, ha egyre többen és folyamatosan csináljuk az akciókat, akkor muszáj lesz minket meghallaniuk. Most pénteken meghallottak. „Konzultáltunk”, avagy eligazítást kaptunk. Egy olyan személlyel „konzultáltunk”, aki úgy kezdte a mondadóját, hogy nem ért az oktatáshoz. Egy olyan személlyel „konzultáltunk”, aki ezek után megsértett diákokat és pedagógusokat teljesen alaptalanul. Aki vádol, ignorál, eligazít, nem ígér semmit, de azt betartja. A többieket már nem is említeném, a lényeg, hogy ez a „konzultáció” nem csak hogy nem előrelépést, hanem a mínusz kettőre lépést jelenti. Az elmúlt 10 hónapunk rengeteg energiáját dobták a kukába és a következő összes erre fordított energiánkat már előre a kukába dobták” – írja, hozzátéve: ez volt az a pillanat, amikor eldöntötte, hogy felmond.

Nemcsak a kollégáit, az alma materét és a diákjait hagyja hátra, nagyjából 1,5 millió forintot vissza is kell fizetnie az államnak. „Azt kell, hogy mondjam, hogy az állami oktatási rendszer egy motivált, lelkes, fiatal természettudományos pedagógusból ölte ki mindazt, ami az esszenciája ennek a hivatásnak. Az utolsó majd kapcsolja le a villanyt” – zárul a poszt.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.