A 28 éves biológia-kémia szakos tanár az Eötvös József Gimnáziumban végzett, az egyetem után oda tért vissza tanítani. De nem folytatja tovább.
„Tegnap, végső elkeseredésemben felmondtam a munkahelyemen, az Eötvös József Gimnáziumban. Az iskolában, ahová 6 évig jártam diákként, majd 6 év kőkemény egyetemi év után visszamentem tanítani biológia-kémia szakos tanárként. Úgy tűnt, nagyon „bejött az élet”, így terveztem nagyjából 14-15 éves korom óta, most 28 vagyok. Az életem fele, eddigi életem legnagyobb célja. Aztán kiderült, hogy mégsem jött be nagyon az élet” – írja a Facebookon Szűcs Dorottya, a budapesti Eötvös József Gimnázium tanára.
Hozzáteszi: első fizetése 2020 őszén nettó 163 ezer forint volt, pedig mesterdiplomája van, heti negyven órát (sőt valójában 60-70 órát) dolgozik. „Azóta mindenféle pótlék hatására (mivel nem érjük el a diplomás minimálbért) 207.000 ft lett a fizetésem Gyakornok minősítéssel. Ezek után el kellett készítenem egy cirka 90 oldalas dokumentumot, majd ezt megvédenem egy bizottság előtt, minősültem Pedagógus I-re. Ezáltal az óraszámom nőtt, a fizetésem nem (mivel a Ped I-hez tartozó fizetés még mindig nem éri el a diplomás minimálbért, így ezt is arra egészítették ki), magyarul bebizonyítottam, hogy mennyit fejlődtem, hogy lecsökkenthessék az órabérem. Azóta ennyit kaptam, miközben az infláció mértékét mind tudjuk, érezzük. Mindezek ellenére kitartottam, mert a sok nehézség mellett sok öröm, sok eredmény is született” – folytatja.
Kiemeli: februárban végre mozgolódni kezdett a tanártársadalom, a tiltakozásokban pedig ő is aktívan részt vett, de a kormány február óta hallgat – hiába ismeri a tanárok követeléseit, amelyek közül csak az egyik a bérek rendezése.
„De mi bíztunk benne, hogy ha nem hagyjuk abba, ha egyre többen és folyamatosan csináljuk az akciókat, akkor muszáj lesz minket meghallaniuk. Most pénteken meghallottak. „Konzultáltunk”, avagy eligazítást kaptunk. Egy olyan személlyel „konzultáltunk”, aki úgy kezdte a mondadóját, hogy nem ért az oktatáshoz. Egy olyan személlyel „konzultáltunk”, aki ezek után megsértett diákokat és pedagógusokat teljesen alaptalanul. Aki vádol, ignorál, eligazít, nem ígér semmit, de azt betartja. A többieket már nem is említeném, a lényeg, hogy ez a „konzultáció” nem csak hogy nem előrelépést, hanem a mínusz kettőre lépést jelenti. Az elmúlt 10 hónapunk rengeteg energiáját dobták a kukába és a következő összes erre fordított energiánkat már előre a kukába dobták” – írja, hozzátéve: ez volt az a pillanat, amikor eldöntötte, hogy felmond.
Nemcsak a kollégáit, az alma materét és a diákjait hagyja hátra, nagyjából 1,5 millió forintot vissza is kell fizetnie az államnak. „Azt kell, hogy mondjam, hogy az állami oktatási rendszer egy motivált, lelkes, fiatal természettudományos pedagógusból ölte ki mindazt, ami az esszenciája ennek a hivatásnak. Az utolsó majd kapcsolja le a villanyt” – zárul a poszt.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
