Évindító oktatási naptár: itt vannak a legfontosabb januári dátumok, határidők

Egyetemi- és középiskolai felvételi és félévzárás - összegyűjtöttük a legfontosabb dátumokat, határidőket.

  • Eduline

Az első és legfontosabb dátum a téli szünet vége: idén az általános- és középiskolákban kicsit hosszabb a téli szünet: egészen 2023. január 8-ig tart. Tehát a szünet utáni első tanítási nap 2023. január 9. (hétfő), aznap kell először iskolába menni.

január 10.

A keresztféléves felvételin egyetemre jelentkezők január 10-ig pótolhatják a hiányzó dokumentumaikat, és ez a sorrendmódosítás határideje is. Az e-mailjaiteket érdemes rendszeresen ellenőrizni, ugyanis itt kaptok felszólítást, ha a pontszámításhoz vagy a többletpontok igazolásához szükséges dokumentumaitokat pótolnotok kell.

január 21.

Ezen a napon a tartják a központi középiskolai felvételit, matematikából és magyarból írásbeliznek azok a diákok, akik olyan gimnáziumba vagy technikumba szeretnének jelentkezni, amely kötelezővé tette a vizsgát.

január 24.

Fontos dátum a februárban induló, keresztféléves képzésekre jelentkezőknek, várhatóan ekkor derülnek ki a ponthatárok. Ide kattintva megnézhetitek, milyen ponthatárok voltak tavaly.

január 31.

Ezen a napon pótolhatják a központi írásbeli vizsgát azok a nyolcadikosok, akik a január 21-én alapos ok miatt nem tudtak részt venni.

Ha kíváncsiak vagytok a teljes 2022/23-as tanév maradékának menetrendjére, akkor itt nézhetitek meg a legfontosabb dátumokat.

 

 

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.