Több ezer szülőnek lesz nagyon fontos dolga január elején, akkor lehet kérni a plusz egy év óvodát

Január 1. és 18. között kell beadni a plusz egy év óvodára vonatkozó kérelmeket.

  • Eduline

Hiába fogadja el az Oktatási Hivatal a kérelmek több mint 90%-át, a jelenlegi szabályozás sok ezer gyermeket megfoszt a számukra alapvető plusz egy év óvoda lehetőségétől - véli a Szülői Hang.

A szervezet szerint abszurd kérvényezési folyamatot kell kezdeményezniük január 1-18. között azoknak a szülőknek, aki még egy évig óvodába szeretnék járatni hatéves gyermeküket. Hozzáteszik, a jelenlegi rendszer rossz a szülőnek, rossz az óvodáknak, rossz a iskoláknak, rossz a szakszolgálatoknak, és legfőképpen rossz a gyerekeknek, arra viszont alkalmas, hogy demonstrálja a kormányzat hozzá nem értését.

"A jobban tájékozott és jobb érdekérvényesítő képességgel rendelkező szülők többségében élnek a lehetőséggel, miközben azok a gyerekek, akik kevésbé szerencsés helyre születtek, és az óvodapedagógusok – hiány vagy leterheltség miatt – sem hívják fel a kérvény beadására a figyelmet, nagyrészt lemaradnak" - magyarázza a Szülői Hang.

A szülőknek jelenleg nincs más választásuk, minthogy részt vegyenek a kérvényezési folyamatban; aki lekési a határidőt, az végleg lemarad, annak ellenére, hogy az iskolai beiratkozást csak áprilisban tartják. A maradék pár napban a szülőknek a nagyobb siker érdekében érdemes minél több támogató dokumentumot beszereznie, bár támogató dokumentumok nélkül is jó eséllyel lehet kérvényezni - javasolják.

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.