Január 1. és 18. között kell beadni a plusz egy év óvodára vonatkozó kérelmeket.
Hiába fogadja el az Oktatási Hivatal a kérelmek több mint 90%-át, a jelenlegi szabályozás sok ezer gyermeket megfoszt a számukra alapvető plusz egy év óvoda lehetőségétől - véli a Szülői Hang.
A szervezet szerint abszurd kérvényezési folyamatot kell kezdeményezniük január 1-18. között azoknak a szülőknek, aki még egy évig óvodába szeretnék járatni hatéves gyermeküket. Hozzáteszik, a jelenlegi rendszer rossz a szülőnek, rossz az óvodáknak, rossz a iskoláknak, rossz a szakszolgálatoknak, és legfőképpen rossz a gyerekeknek, arra viszont alkalmas, hogy demonstrálja a kormányzat hozzá nem értését.
"A jobban tájékozott és jobb érdekérvényesítő képességgel rendelkező szülők többségében élnek a lehetőséggel, miközben azok a gyerekek, akik kevésbé szerencsés helyre születtek, és az óvodapedagógusok – hiány vagy leterheltség miatt – sem hívják fel a kérvény beadására a figyelmet, nagyrészt lemaradnak" - magyarázza a Szülői Hang.
A szülőknek jelenleg nincs más választásuk, minthogy részt vegyenek a kérvényezési folyamatban; aki lekési a határidőt, az végleg lemarad, annak ellenére, hogy az iskolai beiratkozást csak áprilisban tartják. A maradék pár napban a szülőknek a nagyobb siker érdekében érdemes minél több támogató dokumentumot beszereznie, bár támogató dokumentumok nélkül is jó eséllyel lehet kérvényezni - javasolják.
Milyen fenntartói rendszer képes biztosítani a magyar közoktatás fejlődését a következő húsz-harminc évben? Miért lenne érdemes újragondolni a tankerületi tanács intézményét és ebben hogyan vehetnének részt az önkormányzatok? Pukli István írása.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
