Többszöri nekifutás után két évvel ezelőtt újra átalakította a szakképzési rendszert a kormány. A legnépszerűbb iskolatípus a technikum, ahol öt év alatt érettségit és szakmai végzettséget is szerezhetnek a diákok.
A nyolcadikosok három fő intézménytípus – a korábban szakmunkásképzőként emlegetett, hároméves, szakmai végzettséget adó szakképző iskolák, illetve az érettségit és a szakképesítést is adó technikumok és a művészeti, pedagógiai, közművelődési területen oktató szakgimnáziumok – közül választhatnak. A kormány megreformálta az ösztöndíjrendszert is: ma már nemcsak a hiányszakmát tanulók, hanem gyakorlatilag minden diák kap havi 8 és 60 ezer forint közötti összeget, emellett rászorultsági támogatással és pályakezdő juttatással is lehet számolni.
Mi az a technikum?
A technikumi képzés hosszabb, mint a „sima” gimnáziumi: a diákok öt évig tanulnak az intézményekben, ebből az első kettőt „ágazati alapoktatással”, három évet szakirányú oktatással töltenek. Ez azt jelenti, hogy a diákoknak már a 9. évfolyamtól vannak szakmai alapozó tárgyaik, a 10. évfolyam végén ezekből egy úgynevezett ágazati alapvizsgát kell tenniük. A közismereti tárgyak oktatása is eltér a gimnáziumitól: a kötelező érettségi tárgyakból a technikumba járók ugyanazt és ugyanolyan óraszámban tanulják, mint a gimnazisták, de például a második idegen nyelv oktatása nem kötelező, és a művészeti foglalkozások is hiányoznak az órarendből.
| A száz legjobb gimnázium |
A HVG idén is elkészítette az ország száz legjobb gimnáziumának rangsorát. Az első tíz helyezett közül nyolc budapesti, közéjük csak egy budaörsi és egy veszprémi gimnázium fért be. Az ELTE gyakorlóiskolái közül (a Radnóti mellett) minden évben a top tízbe kerül az Apáczai és a Trefort, de a Toldy Ferenc Gimnázium, a Szent István Gimnázium és a Városmajori Gimnázium is évről évre ugyanebben a mezőnyben szerepel. A második tízben már fele-fele arányban vannak a fővárosi és a vidéki intézmények. Idén egyébként az összes megyéből felkerült legalább egy középiskola a HVG listájára, a legtöbb Pest megyéből. <### articleImage ImageID= CMSCaption="[[ Képelem () ]]" ###><### /articleImage ###>A HVG Középiskola 2023-ban több részrangsort is találtok, megnézhetitek, idén melyek a legjobb eredményű egyházi, alapítványi és magán-, két tannyelvű képzést is kínáló, valamint egyetemi gyakorlóiskolák, és hogy az OKTV-döntőkbe honnan került be a legtöbb diák. A kiadványból emellett választ kaphattok arra a kérdésre, mikor érdemes hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumra váltani, hogyan lehet (egyáltalán: fel lehet-e néhány hónap alatt) készülni a központi írásbeli felvételire, hogyan kell kalkulálni a pontokkal, és milyen segítséget kérhetnek azok a nyolcadikosok, akiknek elképzelésük sincs arról, merre tovább. A HVG középiskolai rangsorát itt rendelhetitek meg. |
A rendszer egyébként jóval szigorúbb, mint a „régi” szakközépiskolai. Akkor a diákok eldönthették, maradnak-e az érettségi után az iskolában, megszerzik-e a szakmai bizonyítványt, ma azonban a technikumokban nincs választási lehetőség, a képzés egységesen ötéves. A tanulók a 12. évfolyam végén csak három tantárgyból – magyarból, matematikából és történelemből – tehetnek előrehozott érettségit, az idegen nyelvi és a szakmai érettségit csak egy évvel később szerezhetik meg. Így egyszerre vehetik át az érettségi és a technikusi bizonyítványt. A szakmai érettségi egyébként emelt szintű vizsgának számít, ami azt jelenti, hogy az ötödik év elvégzése után egyetemen, főiskolán is tovább lehet tanulni, ráadásul a felsőoktatási felvételi pontszámítási szabályait úgy alakították át az elmúlt években, hogy megkönnyítsék azoknak a dolgát, akik technikumi végzettségüknek megfelelő irányban tanulnának tovább.
Azok már jóval nehezebb helyzetben vannak, akik 17-18 évesen jönnek rá, hogy nem az addig tanult szakmában képzelik el a jövőjüket, hanem egészen más területen szereznének diplomát – előfordulhat, hogy nekik egy vagy két plusz tantárgyból is le kell érettségizniük ahhoz, hogy bejuthassanak a kiválasztott szakra.
Könnyű bekerülni?
Bár az oktatási kormányzat a szakképzési rendszer átalakítása óta rendre sikerként értékeli a középiskolai felvételi eredményeit, valójában felemás a helyzet. Míg a hároméves szakképző iskolákban bőven maradnak üres padok az általános felvételi eljárás végén, addig a technikumokat és a szakgimnáziumokat 2021-ben és 2022-ben valóban többen jelölték meg a jelentkezési lap első helyén, mint a korábbi években.
Persze a technikumok között is nagyok a különbségek – van, ahol nincs túljelentkezés, míg máshová jóval többen jelentkeznek, mint ahány férőhely van az induló osztályokban. Utóbbiak közé tartozik például az egri Neumann János Gimnázium, Technikum és Kollégium, ahol az informatikai osztály 34 férőhelyére tavaly 136-an pályáztak, de a váci Boronkay György Műszaki Technikum és Gimnázium gépésztechnikusi csoportjának 15 helyére is 169-en felvételiztek, míg a budapesti Keleti Károly Közgazdasági Technikum logisztikai technikusi képzésén pedig majdnem tízszeres volt a túljelentkezés.
Nem véletlen, hogy a legtöbb nyolcadikost vonzó technikumokban évről évre legalább olyan szigorúak a felvételi szabályok, mint a vezető gimnáziumokban. Tavaly a szakgimnáziumok 40, a technikumok 30 százalékába csak azok a jelentkezők kerülhettek be, akik a központi felvételi vizsgát is megírták. A 2023-as középiskolai felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.
Alapszakmák
A szakképzésbe készülők egyébként több mint 170 alapszakma közül választhatnak, ezek egy részét szakképző iskolában lehet megszerezni, a magasabb szintű, technikusi oklevélért a hosszabb, ötéves képzést kell elvégezni. A technikumba készülők a bor- és pezsgőgyártótól és az épületgépésztől a fegyverműszerészen, a honvéd kadéton és a távközlési technikuson át akár fodrásznak vagy repülőgépszerelőnek is tanulhatnak.
Az Oktatási Hivatal adatai szerint a szakképzési rendszer átalakítása óta nem változott jelentősebben a legnépszerűbb technikusi képzések listája: az elmúlt években a legtöbb diákot a közszolgálati technikus, a pénzügyi-számviteli ügyintéző, az informatikai rendszer- és alkalmazásüzemeltető, a szoftverfejlesztő és -tesztelő, a logisztikai technikus, valamint a gépjármű-mechatronikai technikusi végzettség vonzotta.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
