„Magyarázd meg, miért fontos a gilisztatárolós kísérlethez az, hogy hagymát és burgonyát helyezzünk a föld felszínére!”
Ez a negyedikes diákok szövegértési képességeit mérő PIRLS-vizsgálat egyik mintafeladata. Amelyet a 10 évesek egy része valószínűleg nem tudna megoldani, ennek a korosztálynak a 70 százaléka ugyanis nem tud értelmezni egy egyszerű szöveget – derül ki a UNICEF friss felméréséből. Összehasonlításképpen: a koronavírus-járvány előtt még csak 54 százalékos volt ez az arány.
Minél fiatalabb diákokról van szó, annál nagyobb kárt okozott a járvány. Az írni-olvasni tanuló első osztályosoknak jelentett igazán nagy kihívást az online oktatás, így a mostani harmadik-negyedik osztályos korosztály az, amellyel minél előbb el kellene kezdeni komolyan foglalkozni – mondja Steklács János, a Pécsi Tudományegyetem Nevelés- és Oktatáselméleti Tanszék vezetője, olvasáskutató és nyelvész.
Funkcionális analfabetizmus
A funkcionális analfabetizmus persze eddig sem volt ismeretlen jelenség Magyarországon. A funkcionális analfabétának tekinthető gyerekek és felnőttek tudnak írni és olvasni, viszont a megértéssel komoly nehézségeik vannak. „A mindennapi élethez szükséges, hogy a neten információt gyűjtsünk, levelezzünk, olvassunk, dokumentumokat töltsünk ki. Ha ezeket nem tudjuk megtenni, akkor beszélünk funkcionális analfabetizmusról, ez az egyén sikertelenségéhez vezet. Diszfunkciónak szoktuk nevezni” – magyarázza a tanszékvezető.
A lakóhely és a családi háttér, valamint a funkcionális analfabetizmus között erős az összefüggés – ezt bizonyítják az ötévente megrendezett PIRLS-vizsgálatok is. „A várakozásoknak megfelelően ezek a vizsgálatok Budapest kiemelkedő, illetve a községek és Észak-Magyarország átlagosan gyengébb eredményét mutatják, ráadásul a községek és Budapest átlageredménye közötti különbség nőtt 2011 és 2016 között” – írják a vizsgálat összegzésében. Steklács János szerint az iskolák megpróbálnak ugyan megoldást találni erre a problémára – a kérdés csak az, tud-e alkalmazkodni az iskolarendszer az új elvárásokhoz.
„Nagyon sok az új kihívás, gondolok most a migrációra vagy a születendő új szakmákra és új írásbeliségekre, amelyekre az európai rendszerek sem tudnak megfelelő gyorsasággal reagálni” – magyarázza az olvasáskutató.
A gazdaság sem jár jól, ha sok a funkcionális analfabéta
Steklács János szerint a gazdaság is megsínyli, ha nem kezelik sürgősen ezt a problémát – az emberek információkereső és -feldolgozó képessége ugyanis meghatározza a gazdasági teljesítményt is. Ha nem javul a helyzet, a mostani 10 éves korosztály 17 százalékkal fogja csökkenteni a globális GDP-t - olvasható az UNICEF jelentésében.
A helyzet súlyosságára világítanak rá a legutóbbi PISA felmérések is: a 15 évesek teljesítményét mérő nemzetközi teszten a magyar diákok átlag alatt végeztek a természettudomány, a matematika és a szövegértés terén is. Steklács János szerint nem lesznek jobbak az eredmények, ha nem lesz rendszerszintű beavatkozás az oktatáspolitikában. A szakember úgy véli, valójában teljesen új oktatáspolitikára lenne szükség, haladéktalanul el kellene kezdeni kiegyenlíteni az alapképességek szintjét, csökkenteni a diákok közötti különbséget, mert még jobban el fognak szakadni egymástól az egyre jobban és az egyre rosszabbul teljesítők.
A leszakadás persze már létező probléma: nemrég írtunk arról, hogy Nógrád megyében majdnem minden ötödik felső tagozatos tanuló a lemorzsolódás határán billeg, míg a budapestiek csupán 3,7 százaléka érintett ebben a problémában.
„Ez egy olyan társadalmat hoz létre, amilyet egy felelősséggel gondolkodó ember nem kívánhat magának” – szögezi le az olvasáskutató, hozzátéve: a skandináv országokban az oktatásra nem kiadásként, hanem befektetésként tekintenek, de több ázsiai országban is elősegítették már a gyors és hatékony fejlődést. Steklács János szerint ezek olyan reformok – már a szót is nehezen mondjuk ki Magyarországon –, amelyekben a tanárok is közreműködtek, és nemcsak végrehajtói, hanem tervezői és elismert szereplői is voltak az oktatás átalakításának.
„Nálunk is a tanárokat kellene megnyerni, mert azt már láttuk, hogy ha az ő megkérdezésük és szándékuk nélkül történik valami, az nem néz fényes jövő elé” – fogalmazott. Felzárkóztatás, a leszakadók felé forduló szemlélet, érthetőbb, alkalmazhatóbb tananyag és az oktatás módszertani kultúrájának gazdagítása – többek között ezekre lenne szükség a szakember korábbi tanulmánya alapján, amelyet a 2015-ös PISA eredmények után írt.
