Vége az ingyen helyettesítéseknek, a grátisz osztálykirándulásoknak - írja a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete.
„Mostantól jogerős ítéletünk van arról, hogy a kifizetetlen túlórázás nem jogszerű: kezdjük el mindannyian összeírni az elmúlt években összehozott rengeteg túlórát” – írja a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője, Nagy Erzsébet a nedolgozzingyen.hu oldalon. Egy régóta húzódó jogi ügy végére kerül pont – a Fővárosi Ítélőtábla az ingyen helyettesítések miatt perelő pedagógusnak adott igazat.
A PDSZ szerint a munkáltatók a pedagógus-előmeneteli rendszer bevezetése óta úgy értelmezték, hogy a napi két, heti hat órát nem meghaladó (és a maximális óraszámot 30 tanítási napon túl nem lépő) ún. eseti helyettesítést ingyenmunkaként rendelhetik el. „Mondván, hogy ha valami a kötött munkaidő terhére elrendelhető, akkor azért alapjáraton nem fizetendő pluszpénz” – írják.
A jogerős ítéletben a bíróság most azt mondta ki, hogy az eseti helyettesítéskor is be kell tartani a Munka törvénykönyvének előírásait. Ez többek között azt jelenti, hogy a munkaidő-beosztást legalább egy héttel előre kell közölni, és azt az elrendelt munkavégzés előtt legfeljebb négy nappal lehet módosítani. Ha ezt a szabályt a munkáltató nem tartja be, az rendkívüli munkaidőnek számít.
"Azt is megállapította az eljáró bíróság, hogy a pedagógusok esetében is rendkívüli munkaidőnek számít a rendes munkaidőt, így pl. a napi 8 órát meghaladó időtartamú munkavégzés. Ez azt jelenti, hogy ezt a pluszmunkát az Mt. 143. §-a alapján ki kell fizetni” – részletezi a PDSZ. A hétvégi munkára is kitérnek, azért külön bérpótlékot is kell fizetni – ez például a hétvégére eső osztálykirándulásokat is érinti.
„Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az eddig ki nem fizetetett, a munkavégzés előtt négy napon belül elrendelt ingyenmunkáért óránként gyakorlatilag 150%-os, szombaton 200%-os többletdíjazás jár, amelyre az igényt 3 évre visszamenőleg lehet érvényesíteni” – szögezik le.
A PDSZ azt is kiemeli ugyanakkor, hogy a bírósági ítélet csak azokra vonatkozik, akik a perben felperesek voltak, de az ítéletet hivatkozási alapul használják majd, hogy követeljék a ki nem fizetett pénzeket. „Ha perelünk – végső esetben ezt kell tenni – három évre visszamenőleg érvényesíthetjük követelésünket, mert az Mt. szerint a munkajogi igények három év alatt évülnek el” – írják.
Azt kérik a pedagógusoktól, hogy gyűjtsék össze a helyettesítésekről, többletmunkák elrendeléséről szóló bizonyítékokat, üzeneteket, képernyőképeket az e-naplóról. Az ítélet - teszik hozzá - egyaránt vonatkozik a tankerületi, az egyházi, az alapítványi és az önkormányzati fenntartású intézményekben dolgozókra.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
