Az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium érte el a legjobb eredményt a hat évfolyamos képzést is kínáló középiskolák közül a HVG 2023-as rangsorában.
A Radnóti egyébként is kilóg a hatosztályos gimnáziumok sorából, a felvételizőknek ugyanis 1+6 éves képzést kínál, vagyis a diákok egy nyelvi előkészítő évvel kezdik a gimnáziumot. A HVG 2023-as középiskolai rangsorában a többi hat évfolyamos gimnázium közül a második legjobb eredményt – holtversenyben – a budapesti Eötvös József Gimnázium és a Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium szerezte. Mindkét intézményre igaz, hogy négy- és hatosztályos képzést is kínálnak a továbbtanulóknak.
A negyedik helyen álló Toldy Ferenc Gimnázium viszont „tisztán” hatosztályos, csak ilyen képzést indítanak. Az ötödik helyen egy másik ELTE-gyakorló, az Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium áll.
Országszerte több mint százhúsz gimnázium hirdet hat (vagy egy plusz hat) évfolyamos képzést, az állami középiskolák mellett egyházi, alapítványi és gyakorlóiskolák is indítanak ilyen osztályokat, ráadásul nem csak általános tantervűeket.
A tanterv egyébként csak néhány ponton tér el a „sima” felső tagozatos és gimnáziumi zsinórmércétől. Több tantárgyat – például a magyart, a matekot, a történelmet, a biológiát, a kémiát és a fizikát – a hatéves oktatásra szabott kerettanterv alapján is oktathatnak.
Milyenek a felvételi szabályok?
Nagyjából ugyanolyanok, mint a négyosztályos gimnáziumokban. A legtöbb hat évfolyamos középiskolában figyelembe veszik a központi írásbeli felvételi vizsga eredményét (amelyre december 2-ig lehet jelentkezni), emellett sok helyen szóbeli felvételi vizsgát is tartanak. A hatosztályos gimnáziumba készülők – illetve a szüleik – önállóan is intézhetik a jelentkezési folyamatot, vagyis nem feltétlenül kell beavatniuk a továbbtanulási tervekbe az általános iskolát. Az általános iskolák ugyanis csak a sikeres felvételiről kapnak értesítést, a sikertelenről nem.
A HVG Középiskola 2023 kiadványban több részrangsort - például a legjobb alapítványi és magán-, egyházi, két tannyelvű képzést is indító, valamint egyetemi gyakorlóiskolákét - is megnézhetitek. A kiadványt itt rendelhetitek meg.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
