Az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium érte el a legjobb eredményt a hat évfolyamos képzést is kínáló középiskolák közül a HVG 2023-as rangsorában.
A Radnóti egyébként is kilóg a hatosztályos gimnáziumok sorából, a felvételizőknek ugyanis 1+6 éves képzést kínál, vagyis a diákok egy nyelvi előkészítő évvel kezdik a gimnáziumot. A HVG 2023-as középiskolai rangsorában a többi hat évfolyamos gimnázium közül a második legjobb eredményt – holtversenyben – a budapesti Eötvös József Gimnázium és a Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium szerezte. Mindkét intézményre igaz, hogy négy- és hatosztályos képzést is kínálnak a továbbtanulóknak.
A negyedik helyen álló Toldy Ferenc Gimnázium viszont „tisztán” hatosztályos, csak ilyen képzést indítanak. Az ötödik helyen egy másik ELTE-gyakorló, az Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium áll.
Országszerte több mint százhúsz gimnázium hirdet hat (vagy egy plusz hat) évfolyamos képzést, az állami középiskolák mellett egyházi, alapítványi és gyakorlóiskolák is indítanak ilyen osztályokat, ráadásul nem csak általános tantervűeket.
A tanterv egyébként csak néhány ponton tér el a „sima” felső tagozatos és gimnáziumi zsinórmércétől. Több tantárgyat – például a magyart, a matekot, a történelmet, a biológiát, a kémiát és a fizikát – a hatéves oktatásra szabott kerettanterv alapján is oktathatnak.
Milyenek a felvételi szabályok?
Nagyjából ugyanolyanok, mint a négyosztályos gimnáziumokban. A legtöbb hat évfolyamos középiskolában figyelembe veszik a központi írásbeli felvételi vizsga eredményét (amelyre december 2-ig lehet jelentkezni), emellett sok helyen szóbeli felvételi vizsgát is tartanak. A hatosztályos gimnáziumba készülők – illetve a szüleik – önállóan is intézhetik a jelentkezési folyamatot, vagyis nem feltétlenül kell beavatniuk a továbbtanulási tervekbe az általános iskolát. Az általános iskolák ugyanis csak a sikeres felvételiről kapnak értesítést, a sikertelenről nem.
A HVG Középiskola 2023 kiadványban több részrangsort - például a legjobb alapítványi és magán-, egyházi, két tannyelvű képzést is indító, valamint egyetemi gyakorlóiskolákét - is megnézhetitek. A kiadványt itt rendelhetitek meg.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
