Hetente több tucat amerikai iskola kap fals bejelentést lövöldözésről - a diákok pánikban, a rendőrség nyomoz
Hamis, internetes telefonszámokról hívnak fel iskolákat, hogy bombafenyegetést vagy lövöldözést jelentsenek, komoly pánikot keltve ezzel. Szinte az összes amerikai államban van olyan iskola, amely kapott már fals bejelentést.
Székács Linda
Szeptember 13. és október 21. között huszonnyolc amerikai állam 182 iskolája kapott bejelentést állítólagos lövöldözésről. Azóta ez a szám tovább emelkedett - adta hírül a National Public Radio.
A The Washington Post szerint szeptemberben volt olyan nap, hogy 700 ezer lakosú Denver összes iskoláját le kellett zárni hamis fenyegetések miatt, de már márciusban és áprilisban előfordult, hogy valaki azzal az információval telefonált a rendőrségnek, hogy bomba vagy lövöldözés van az egyik iskolában - utóbb kiderült, hogy a bejelentés hamis volt. Egy texasi tizenévest szeptemberben le is tartóztattak, mert "viccből" bejelentette, hogy lövöldözés van az egyik egyetemen.
A jelenségnek neve is van: a "swatting" során hamis, internetes telefonszámokról hívják fel az intézményeket, hogy bombafenyegetést vagy lövöldözést jelentsenek, komoly pánikot keltve ezzel.
A CNN szerint a Maine állambeli Sanford High School kapta az első hamis fenyegetést. A bejelentést követően a pedagógusok és a diákok lekapcsolták a lámpákat, elbarikádozták az ajtókat, az asztalok és bútorok mögé bújtak. Később a rendőrség menekítette ki őket az épületből.
Az iskola diákjai közül többen - mesélték a CNN-nek - sms-ben vagy telefonon, rettegve búcsúztak el a szüleiktől, hiszen azt hitték, hogy életveszélyben vannak.
A telefonáló azt állította, hogy lövöldöző van az iskolában, és konkrét információkat közölt arról, hogy több diák is megsérült
- mondta Dustin Sternbeck, a washingtoni rendőrség szóvivője az egyik szeptemberi bejelentésről. Akkor a rendőrség a Roosevelt High Schoolhoz vonult ki nagy erőkkel.
Szakemberek egyetértenek abban, hogy a fals bejelentések hatalmas károkat okoznak: az iskolákban (érthető módon) komoly pánik alakul ki, sok diák és tanár egy-egy ilyen eset után pszichológus segítségére szorul.
Az FBI is nyomoz
Amy Klinger, az Educator’s School Safety Network szervezet egyik alapítója szerint a fenyegetések mögött bárki állhat: elégedetlen szülők, diákok vagy olyanok, akik viccesnek tartják a dolgot.
A meghökkentően gyakori hamis riasztásokra az FBI is felfigyelt. Egy ügynök a The Washington Postnak azt mondta, egyelőre nem rendelkeznek elég információval, de együttműködnek a helyi, állami és szövetségi bűnüldöző szervekkel, hogy kiderítsék, ki vagy kik állnak a hívások mögött.
Nem véletlenül: az iskolákban gyorsan pánik alakulhat ki, hiszen az elmúlt években több intézményben valóban volt lövöldözés. A Centers for Disease Control and Prevention amerikai egészségügyi szervezet felmérése szerint az Egyesült Államokban élő tinédzserek és gyerekek egyik vezető haláloka fegyveres támadáshoz köthető, megelőzve ezzel a szintén gyakori haláloknak számító közúti baleseteket is. A CDC szerint 2019 és 2020 között 29 százalékkal nőtt a kiskorúak ellen elkövetett fegyveres gyilkosságok száma.
Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.
Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.
Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.
Az ország legnagyobb hallgatói szervezeteinek képviselőivel egyeztetett Lannert Judit és Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár. A megbeszélésen a kollégiumi férőhelyek helyzete, az ösztöndíjrendszer és a hallgatók megélhetési nehézségei is napirendre kerültek.
Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.
Bár még a 2026-os felsőoktatási felvételi tart, már most meg tudjátok nézni, hogyan fogják számolni a pontokat a 2027-es és a 2028-as eljárásban az egyes szakokon.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
