Hetente több tucat amerikai iskola kap fals bejelentést lövöldözésről - a diákok pánikban, a rendőrség nyomoz
Hamis, internetes telefonszámokról hívnak fel iskolákat, hogy bombafenyegetést vagy lövöldözést jelentsenek, komoly pánikot keltve ezzel. Szinte az összes amerikai államban van olyan iskola, amely kapott már fals bejelentést.
Székács Linda
Szeptember 13. és október 21. között huszonnyolc amerikai állam 182 iskolája kapott bejelentést állítólagos lövöldözésről. Azóta ez a szám tovább emelkedett - adta hírül a National Public Radio.
A The Washington Post szerint szeptemberben volt olyan nap, hogy 700 ezer lakosú Denver összes iskoláját le kellett zárni hamis fenyegetések miatt, de már márciusban és áprilisban előfordult, hogy valaki azzal az információval telefonált a rendőrségnek, hogy bomba vagy lövöldözés van az egyik iskolában - utóbb kiderült, hogy a bejelentés hamis volt. Egy texasi tizenévest szeptemberben le is tartóztattak, mert "viccből" bejelentette, hogy lövöldözés van az egyik egyetemen.
A jelenségnek neve is van: a "swatting" során hamis, internetes telefonszámokról hívják fel az intézményeket, hogy bombafenyegetést vagy lövöldözést jelentsenek, komoly pánikot keltve ezzel.
A CNN szerint a Maine állambeli Sanford High School kapta az első hamis fenyegetést. A bejelentést követően a pedagógusok és a diákok lekapcsolták a lámpákat, elbarikádozták az ajtókat, az asztalok és bútorok mögé bújtak. Később a rendőrség menekítette ki őket az épületből.
Az iskola diákjai közül többen - mesélték a CNN-nek - sms-ben vagy telefonon, rettegve búcsúztak el a szüleiktől, hiszen azt hitték, hogy életveszélyben vannak.
A telefonáló azt állította, hogy lövöldöző van az iskolában, és konkrét információkat közölt arról, hogy több diák is megsérült
- mondta Dustin Sternbeck, a washingtoni rendőrség szóvivője az egyik szeptemberi bejelentésről. Akkor a rendőrség a Roosevelt High Schoolhoz vonult ki nagy erőkkel.
Szakemberek egyetértenek abban, hogy a fals bejelentések hatalmas károkat okoznak: az iskolákban (érthető módon) komoly pánik alakul ki, sok diák és tanár egy-egy ilyen eset után pszichológus segítségére szorul.
Az FBI is nyomoz
Amy Klinger, az Educator’s School Safety Network szervezet egyik alapítója szerint a fenyegetések mögött bárki állhat: elégedetlen szülők, diákok vagy olyanok, akik viccesnek tartják a dolgot.
A meghökkentően gyakori hamis riasztásokra az FBI is felfigyelt. Egy ügynök a The Washington Postnak azt mondta, egyelőre nem rendelkeznek elég információval, de együttműködnek a helyi, állami és szövetségi bűnüldöző szervekkel, hogy kiderítsék, ki vagy kik állnak a hívások mögött.
Nem véletlenül: az iskolákban gyorsan pánik alakulhat ki, hiszen az elmúlt években több intézményben valóban volt lövöldözés. A Centers for Disease Control and Prevention amerikai egészségügyi szervezet felmérése szerint az Egyesült Államokban élő tinédzserek és gyerekek egyik vezető haláloka fegyveres támadáshoz köthető, megelőzve ezzel a szintén gyakori haláloknak számító közúti baleseteket is. A CDC szerint 2019 és 2020 között 29 százalékkal nőtt a kiskorúak ellen elkövetett fegyveres gyilkosságok száma.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
