Van olyan megye, ahol minden ötödik felső tagozatos a lemorzsolódás határán billeg

Nógrád megyében majdnem minden ötödik felső tagozatos tanulót veszélyeztet a lemorzsolódás, míg a budapestiek csupán 3,7 százaléka érintett ebben a problémában. Hasonlóak az arányok a halmozottan hátrányos helyzetű diákok körében is.

  • Eduline

A felső tagozatosok 17 százalékát veszélyezteti a lemorzsolódás Nógrád megyében – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2021/2022-es tanév első félévre vonatkozó statisztikáiból. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 14, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében pedig 12,6 százalék ez az arány, míg Pest megyében lényegesen kisebb, ott a diákok 5,4 százaléka billeg a lemorzsolódás határán.

A köznevelési törvény azokat a diákokat sorolja a lemorzsolódással veszélyeztett tanulók közé, akiknek a tanulmányi átlaga közepes alatti, vagy az előző tanévi átlageredményükhez képest legalább 1,1-es romlást mutatnak - nekik külön pedagógiai segítségre van szükségük ahhoz, hogy folytathassák tanulmányaikat és iskolai végzettséget szerezzenek.

Az adatokból kiderül: azokon a területeken jelent komoly problémát a lemorzsolódás, ahol magas a halmozottan hátrányos helyzetű diákok aránya - ez azt jelzi, hogy az oktatási rendszer nem tudja ellensúlyozni az otthonról hozott hátrányt. 20 százalék vagy a feletti volt ez az arány Nógrád (20%), Szabolcs-Szatmár-Bereg (23%) és Borsod-Abaúj-Zemplén (25%) megyében, míg a budapesti diákok csupán 0,6 százaléka sorolható ebbe a kategóriába.

A lemorzsolódással veszélyeztett diákok aránya Csongrád-Csanád (5,1%), Győr-Moson-Sopron (5,3%) és Pest megyében (5,4%) a legalacsonyabb.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.