Nógrád megyében majdnem minden ötödik felső tagozatos tanulót veszélyeztet a lemorzsolódás, míg a budapestiek csupán 3,7 százaléka érintett ebben a problémában. Hasonlóak az arányok a halmozottan hátrányos helyzetű diákok körében is.
A felső tagozatosok 17 százalékát veszélyezteti a lemorzsolódás Nógrád megyében – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2021/2022-es tanév első félévre vonatkozó statisztikáiból. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 14, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében pedig 12,6 százalék ez az arány, míg Pest megyében lényegesen kisebb, ott a diákok 5,4 százaléka billeg a lemorzsolódás határán.
A köznevelési törvény azokat a diákokat sorolja a lemorzsolódással veszélyeztett tanulók közé, akiknek a tanulmányi átlaga közepes alatti, vagy az előző tanévi átlageredményükhez képest legalább 1,1-es romlást mutatnak - nekik külön pedagógiai segítségre van szükségük ahhoz, hogy folytathassák tanulmányaikat és iskolai végzettséget szerezzenek.
Az adatokból kiderül: azokon a területeken jelent komoly problémát a lemorzsolódás, ahol magas a halmozottan hátrányos helyzetű diákok aránya - ez azt jelzi, hogy az oktatási rendszer nem tudja ellensúlyozni az otthonról hozott hátrányt. 20 százalék vagy a feletti volt ez az arány Nógrád (20%), Szabolcs-Szatmár-Bereg (23%) és Borsod-Abaúj-Zemplén (25%) megyében, míg a budapesti diákok csupán 0,6 százaléka sorolható ebbe a kategóriába.
A lemorzsolódással veszélyeztett diákok aránya Csongrád-Csanád (5,1%), Győr-Moson-Sopron (5,3%) és Pest megyében (5,4%) a legalacsonyabb.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
