Balul sült el egy kémiai kísérlet az egyik ausztrál iskolában, több diák megsérült

Legalább tizenegy általános iskolai diák megsérült Sydney-ben hétfőn, amikor a cukros-szódabikarbónás kígyó néven ismert népszerű kísérlet balul sült el az egyik osztályban - jelentette a BBC hírportálja hétfőn.

  • eduline/mti

Helyi sajtójelentések szerint legalább két tanulót súlyos égési sérülésekkel vittek kórházba, a többi kilencet könnyebb égési sérülésekkel ápolják. A nátrium-hidrogén-karbonáttal, köznapi nevén szódabikarbónával és denaturált szesszel végzett kísérlet a beszámolók szerint egy heves szélroham miatt végződött szerencsétlenül.    A

baleset helyszínén mentőhelikopter, egészségügyi ápolók és a tűzoltóság is megjelent. Phil Templemen, Új-Dél-Wales tagállam mentőszolgálatának vezetője elmondta: a szél pont ott támadt fel, ahol a vegyszerek egy részével kísérleteztek.

A sajtójelentések szerint 10-11 éves gyerekek a testükön, az arcukon, a mellkasukon és az altestükön szenvedtek égési sérüléseket - írta a Sydney Morning Herald országos napilap. Egy tanárt is kisebb sérülések miatt kezeltek. Ausztrál lapok szerint az iskolában a cukros-szódabikarbónás kígyó néven ismert népszerű kísérlet folyt, amelynek során a cukrot szódabikarbónával keverik, a keverékből kis mennyiséget denaturált szesszel meglocsolt homokra szórnak, majd meggyújtják, a lángok közül pedig lassan kiemelkedik egy kígyószerű képződmény.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.