A tervezettnél több tízmilliárd forinttal többet költött Palkovics László minisztériuma a nem állami felsőoktatásra

A meghatározott összegnél ezermilliárd forinttal költött többet 2021-ben a Technológiai és Ipari Minisztérium: bőven jutott a Fudan Egyetem alapítványának és a modellváltáson átesett intézményeknek is.

  • Eduline

A költségvetésben tervezett 1,44 ezer milliárd forint helyett 2021-ben 2,38 ezer milliárd forintot költött a napokban lemondott Palkovics László tárcája, a Technológiai és Ipari Minisztérium. Ennek jelentős része a nem állami felsőoktatásra ment el - írja a hvg.hu.

Az elfogadott költségvetés szerint 2021-ben 59 milliárd forintot szántak a nem állami fenntartású intézmények támogatására, év végére mégis 224 milliárd forintot fizettek ki: több milliárdot a modellváltáson átesett egyetemek támogatására és finanszírozására, holott a kormány szerint az átalakításra éppen azért volt szükség, mert az "kisebb megterhelést jelent" a költségvetés számára.

Az állami fenntartásból alapítványi kezekbe került egyetemek fenntartására 2021-ben kezdetben 476 milliárd forintot határoztak meg, majd az évközi változások eredményeként 896 milliárd forintra módosították, amiből végül 726 milliárdot költöttek el. De külön összegeket szántak a beruházásokra is, melynek a 4 milliárd forintban meghatározott összege év közben 85 milliárd forintra módosult - ebből végül 50-et költöttek el - a felújításokra szánt 7 milliárd forint pedig 17 milliárdra növekedett.

Ezen kívül a Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítvány egyszer 29, majd 46 milliárd forintot kapott állampapír-vásárlásra, 74 milliárd forintot 19 közfeladatot ellátó vagyonkezelő alapítvány között osztottak szét "közfeladat-finanszírozási szerződés" keretében, de jutott 5 milliárd forint a Fudan Egyetem alapítványának is, holott "törvényileg egy fillér sem volt betervezve erre a célra".

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.