A meghatározott összegnél ezermilliárd forinttal költött többet 2021-ben a Technológiai és Ipari Minisztérium: bőven jutott a Fudan Egyetem alapítványának és a modellváltáson átesett intézményeknek is.
A költségvetésben tervezett 1,44 ezer milliárd forint helyett 2021-ben 2,38 ezer milliárd forintot költött a napokban lemondott Palkovics László tárcája, a Technológiai és Ipari Minisztérium. Ennek jelentős része a nem állami felsőoktatásra ment el - írja a hvg.hu.
Az elfogadott költségvetés szerint 2021-ben 59 milliárd forintot szántak a nem állami fenntartású intézmények támogatására, év végére mégis 224 milliárd forintot fizettek ki: több milliárdot a modellváltáson átesett egyetemek támogatására és finanszírozására, holott a kormány szerint az átalakításra éppen azért volt szükség, mert az "kisebb megterhelést jelent" a költségvetés számára.
Az állami fenntartásból alapítványi kezekbe került egyetemek fenntartására 2021-ben kezdetben 476 milliárd forintot határoztak meg, majd az évközi változások eredményeként 896 milliárd forintra módosították, amiből végül 726 milliárdot költöttek el. De külön összegeket szántak a beruházásokra is, melynek a 4 milliárd forintban meghatározott összege év közben 85 milliárd forintra módosult - ebből végül 50-et költöttek el - a felújításokra szánt 7 milliárd forint pedig 17 milliárdra növekedett.
Ezen kívül a Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítvány egyszer 29, majd 46 milliárd forintot kapott állampapír-vásárlásra, 74 milliárd forintot 19 közfeladatot ellátó vagyonkezelő alapítvány között osztottak szét "közfeladat-finanszírozási szerződés" keretében, de jutott 5 milliárd forint a Fudan Egyetem alapítványának is, holott "törvényileg egy fillér sem volt betervezve erre a célra".
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
