A tervezettnél több tízmilliárd forinttal többet költött Palkovics László minisztériuma a nem állami felsőoktatásra

A meghatározott összegnél ezermilliárd forinttal költött többet 2021-ben a Technológiai és Ipari Minisztérium: bőven jutott a Fudan Egyetem alapítványának és a modellváltáson átesett intézményeknek is.

  • Eduline

A költségvetésben tervezett 1,44 ezer milliárd forint helyett 2021-ben 2,38 ezer milliárd forintot költött a napokban lemondott Palkovics László tárcája, a Technológiai és Ipari Minisztérium. Ennek jelentős része a nem állami felsőoktatásra ment el - írja a hvg.hu.

Az elfogadott költségvetés szerint 2021-ben 59 milliárd forintot szántak a nem állami fenntartású intézmények támogatására, év végére mégis 224 milliárd forintot fizettek ki: több milliárdot a modellváltáson átesett egyetemek támogatására és finanszírozására, holott a kormány szerint az átalakításra éppen azért volt szükség, mert az "kisebb megterhelést jelent" a költségvetés számára.

Az állami fenntartásból alapítványi kezekbe került egyetemek fenntartására 2021-ben kezdetben 476 milliárd forintot határoztak meg, majd az évközi változások eredményeként 896 milliárd forintra módosították, amiből végül 726 milliárdot költöttek el. De külön összegeket szántak a beruházásokra is, melynek a 4 milliárd forintban meghatározott összege év közben 85 milliárd forintra módosult - ebből végül 50-et költöttek el - a felújításokra szánt 7 milliárd forint pedig 17 milliárdra növekedett.

Ezen kívül a Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítvány egyszer 29, majd 46 milliárd forintot kapott állampapír-vásárlásra, 74 milliárd forintot 19 közfeladatot ellátó vagyonkezelő alapítvány között osztottak szét "közfeladat-finanszírozási szerződés" keretében, de jutott 5 milliárd forint a Fudan Egyetem alapítványának is, holott "törvényileg egy fillér sem volt betervezve erre a célra".

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.