A tervezettnél több tízmilliárd forinttal többet költött Palkovics László minisztériuma a nem állami felsőoktatásra

A meghatározott összegnél ezermilliárd forinttal költött többet 2021-ben a Technológiai és Ipari Minisztérium: bőven jutott a Fudan Egyetem alapítványának és a modellváltáson átesett intézményeknek is.

  • Eduline

A költségvetésben tervezett 1,44 ezer milliárd forint helyett 2021-ben 2,38 ezer milliárd forintot költött a napokban lemondott Palkovics László tárcája, a Technológiai és Ipari Minisztérium. Ennek jelentős része a nem állami felsőoktatásra ment el - írja a hvg.hu.

Az elfogadott költségvetés szerint 2021-ben 59 milliárd forintot szántak a nem állami fenntartású intézmények támogatására, év végére mégis 224 milliárd forintot fizettek ki: több milliárdot a modellváltáson átesett egyetemek támogatására és finanszírozására, holott a kormány szerint az átalakításra éppen azért volt szükség, mert az "kisebb megterhelést jelent" a költségvetés számára.

Az állami fenntartásból alapítványi kezekbe került egyetemek fenntartására 2021-ben kezdetben 476 milliárd forintot határoztak meg, majd az évközi változások eredményeként 896 milliárd forintra módosították, amiből végül 726 milliárdot költöttek el. De külön összegeket szántak a beruházásokra is, melynek a 4 milliárd forintban meghatározott összege év közben 85 milliárd forintra módosult - ebből végül 50-et költöttek el - a felújításokra szánt 7 milliárd forint pedig 17 milliárdra növekedett.

Ezen kívül a Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítvány egyszer 29, majd 46 milliárd forintot kapott állampapír-vásárlásra, 74 milliárd forintot 19 közfeladatot ellátó vagyonkezelő alapítvány között osztottak szét "közfeladat-finanszírozási szerződés" keretében, de jutott 5 milliárd forint a Fudan Egyetem alapítványának is, holott "törvényileg egy fillér sem volt betervezve erre a célra".

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.