Nem lesz több orvosi igazolás az iskolából hiányzóknak: sorra döntenek így a gyermekorvosok

Valószínűleg Budakalász lett az ország első „igazolásmentes” városa, miután a helyi iskolák és óvodák a betegség miatt hiányzó gyerekektől már nem kérnek orvosi igazolást, hanem elfogadják a tünetmentességről szóló szülői nyilatkozatot is. Máshol is hasonló rendszert alakítanak ki, a napokban több gyermekorvos is bejelentette, hogy sikerült megállapodni a környékbeli intézmények vezetőivel, végre vége lehet az igazolásgyárnak.

  • Szabó Fruzsina

„Minden intézménynek jogszerű lehetősége van arra, hogy orvosi igazolás helyett szülői nyilatkozatot/igazolást kérjen a hiányzás időtartamáról” – olvasható a Bizalmat a szülőnek, pedagógusnak, értelmet az orvosi igazolásnak nevű, több mint háromezer tagot számláló Facebook-csoport oldalán, amely évek óta azért küzd, hogy egy egyszerű nátháról, hasmenésről vagy más enyhébb betegségről ne kelljen orvosi igazolást kérni, ehelyett a szülő igazolhassa, miért hiányzott a diák az iskolából.

Erre egyébként egy 2012-es EMMI-rendelet valóban lehetőséget ad az iskoláknak – a jogszabályban ugyanis egy szó sincs arról, hogy a betegség miatt hiányzó diákoknak orvosi papírral kellene megjelenniük az első iskolai napon.

„Ha a gyermek az óvodai foglalkozásról, a tanuló a tanítási óráról és egyéb foglalkozásról, valamint a kollégiumi foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolnia kell. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha

a) a gyermek, a tanuló – gyermek, kiskorú tanuló esetén a szülő írásbeli kérelmére – a házirendben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra,

b) a gyermek, a tanuló beteg volt, és azt a házirendben meghatározottak szerint igazolja,

c) a gyermek, a tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni”

olvasható a rendeletben.

A házirendet pedig maguk az iskolák módosíthatják – nem véletlen, hogy egyre több gyermekorvos kéri arra az intézményeket, hogy írják át a házirendet, lehetővé téve, hogy az orvosi igazolások helyett a szülői nyilatkozatot is elfogadhassák.

Van, ahol december 1-től nem adnak ki igazolást

Korábban már beszámoltunk arról, hogy az egyik budakalászi gyermekorvos február óta nem állít ki igazolásokat, helyette azt kéri a szülőktől, hogy nyomtassák ki, írják alá és juttassák el az iskolának azt a dokumentumot, amelyben arról nyilatkoznak, hogy a gyermekük betegség miatt hiányzott, de már tünetmentes.

Tordas Dániel akkor azt mondta az Eduline-nak, hogy az iskolai igazolások kiállítása több órát vesz el naponta az érdemi munkától. A papírok egy részét olyan gyerekekről kell kiállítaniuk, akiket az enyhe tünetek – például fejfájás, enyhe nátha vagy egy erősebb menstruációs görcs – miatt be sem vittek a rendelőbe a szülők, akik a tünetek felsorolása után csak igazolást kérnek. Persze valójában a rendelésen is többnyire a szülők által elmondottakra támaszkodhatnak, hiszen a tünetek jelentős részét vizsgálattal sem lehet igazolni vagy kizárni.

„Ezek alapján az orvos olyanért vállal jogi felelősséget, amit kizárólag a szülő elmondásából tud, és ezt nem befolyásolja, hogy megvizsgáltam-e a gyermeket vagy sem. Az orvos feladata a gyógyítás, a diagnosztizálás, a betegségek megelőzése, nem pedig egy kizárólagosan az oktatási intézmények által előírt szülők szavát hitelesítő adminisztratív igény teljesítése” – magyarázta az Eduline-nak áprilisban Tordas Dániel.

A rendszer – ahogy azt múlt héten megírtuk – működik, ma már egy budakalászi intézmény sem kér orvosi igazolást a betegség miatt hiányzó gyerekektől, hanem a szülők állítanak ki nyilatkozatot.

Hamarosan több gyermekorvos is követni fogja a budakalászi példát. Az egyik pomázi gyermekorvos például arról tájékoztatta néhány napja a szülőket, hogy december 1-től ő sem állít ki iskolai igazolásokat, ezentúl a szülők igazolhatják a betegség miatt kihagyott tanítási napokat.

Hozzátette: a környékbeli iskoláknak, óvodáknak levelet küldenek majd, amelyben leírják a változtatás okát, sőt azoknak a szülőknek is segítenek, akiknek a gyerekei távolabbi iskolába járnak, nekik is eljuttatják az iskolaigazgatóknak címzett e-mailt.

A posztból az is kiderül: komoly ellenállásra számítanak majd, de hosszabb távon mindenki jól jár majd ezzel. „A fenti változtatás nem érinti a betegellátást, ezentúl is ellátunk mindenkit akár személyesen, akár telefonon, akár online felületeken, akinek valóban orvosi segítségre van szüksége, nem csak az igazolásra” – írják.

Pesterzsébeten is változtatnak. Az egyik gyermekorvos azt írta a Facebookon, sikerült megállapodniuk arról az önkormányzattal és az intézményekkel, hogy a XX. kerületi óvodákban is beérik a szülői nyilatkozattal.

„Azért, hogy minden érintett fél számára tiszta, egyértelmű és elfogadható legyen a helyzet: mi, a kerület házi gyermekorvosai azt vállaltuk, hogy minden betegséget – akkor is, ha a tünetek enyhék és a szülő lényegében nem igényel segítséget, támogatást annak ellátásában – rögzítünk az adminisztrációban, hogy kérdés, bizonytalanság esetén visszakereshetők legyenek az adatok. Ehhez viszont arra van szükség, hogy Önök a betegség elején jelezzék felénk a gyerek panaszait, és azt, hogy otthon maradt a közösségből (…) Minden e-mailre válaszolunk, és ebben tisztázzuk azt is, hogy mik a közösségbe való visszatérés feltételei az épp aktuális járványtani és egyéb körülmények között. Így aztán teljes lelki nyugalommal írhatják alá, hogy velem megbeszélve viszik vissza a gyermeket a közösségbe” – írja.

Hozzáteszi: az iskolákkal azonban nem tudtak hasonló megállapodást kötni, azok ugyanis nem az önkormányzathoz tartoznak. „Hogy ebből a szempontból könnyebb legyen az iskolás gyerekek szüleinek helyzete, érdemes az iskolákban kezdeményezni a szülő által igazolható napok számának növelését, hiszen ezt semmilyen jogszabály nem köti, csak a házirend szabályozza, és a mennyisége leginkább az „így szoktuk” szabályán alapul – tehát módosítható” – teszi hozzá.

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.