Ebben a tanévben újabb évfolyamokon vezetik be az országos, központi felméréseket - 2022-től már a negyedikeseknek és az ötödikeseknek is online teszteken kell részt venniük. A november 14-én induló "bemeneti méréseken" a szövegértés mellett a matektudást is mérik majd.
Idén nyáron az Eduline írt először arról, hogy a Belügyminisztérium új tesztet tett kötelezővé a kompetenciaérés és az idegen nyelvi mérések mellett. Míg eddig "csak" a hatodikosok, a nyolcadikosok és a tizedikesek kompetenciáit és ismereteit mérték, ettől az évtől a negyedikesek, az ötödikeseknek, a hetedikeseknek, a kilencedikeseknek és a tizenegyedikeseknek is ki kell majd tölteniük egy-egy feladatsort.
Az idei kísérleti bemeneti mérések a 4. és az 5. évfolyamon ezen a héten indulnak, bár a negyedikesek és az ötödikesek csak szövegértési és matekfeladatokat kapnak (a 6., 8. és 10. évfolyamosoknak természettudományos feladatokat is meg kellett oldaniuk).
Hogyan zajlik a mérés?
A 4. és 5. osztályosok tesztjei rövidebbek lesznek, mint a nagyobbaké, tantárgyanként 30-30 percig tartanak majd. Valamennyi mérést digitálisan szerveznek meg, az országos kompetenciamérésben szereplő típusfeladatokra lehet számítani, "melyek kiválóan alkalmasak a tanulói kompetenciák mérésére" - írta az Eduline kérdésére az Oktatási Hivatal (OH).
Azt, hogy pontosan milyen feladatok kerülnek elő a kompetenciamérésben, itt nézhetitek meg. Az Oktatási Hivatal minden tárgyhoz közzétett – már a 2022-es kompetenciamérések kapcsán – olyan példafeladatokat, rövid feladatsorokat, amelyekhez hasonlóak meg fognak jelenni a novemberi mérésekben.
Ha van bementi, lesz kimeneti is
Újdonság az is, hogy a második félévben megtartják a mérések "párját is". Az Oktatási Hivatal oldalán azt írja, "a kimeneti mérésekre 2023. március 6. – június 9. között kerül sor. A kimeneti mérések évfolyamonkénti ütemezését – a bemeneti mérések tapasztalatainak függvényében – a hivatal később határozza meg".
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
