Több ezer diákot tesztelnek ezen a héten, indul a negyedikesek és az ötödikesek "kísérleti mérése"

Ebben a tanévben újabb évfolyamokon vezetik be az országos, központi felméréseket - 2022-től már a negyedikeseknek és az ötödikeseknek is online teszteken kell részt venniük. A november 14-én induló "bemeneti méréseken" a szövegértés mellett a matektudást is mérik majd.

  • Eduline

Idén nyáron az Eduline írt először arról, hogy a Belügyminisztérium új tesztet tett kötelezővé a kompetenciaérés és az idegen nyelvi mérések mellett. Míg eddig "csak" a hatodikosok, a nyolcadikosok és a tizedikesek kompetenciáit és ismereteit mérték, ettől az évtől a negyedikesek, az ötödikeseknek, a hetedikeseknek, a kilencedikeseknek és a tizenegyedikeseknek is ki kell majd tölteniük egy-egy feladatsort.

Az idei kísérleti bemeneti mérések a 4. és az 5. évfolyamon ezen a héten indulnak, bár a negyedikesek és az ötödikesek csak szövegértési és matekfeladatokat kapnak (a 6., 8. és 10. évfolyamosoknak természettudományos feladatokat is meg kellett oldaniuk).

Hogyan zajlik a mérés?

A 4. és 5. osztályosok tesztjei rövidebbek lesznek, mint a nagyobbaké, tantárgyanként 30-30 percig tartanak majd. Valamennyi mérést digitálisan szerveznek meg, az országos kompetenciamérésben szereplő típusfeladatokra lehet számítani, "melyek kiválóan alkalmasak a tanulói kompetenciák mérésére" - írta az Eduline kérdésére az Oktatási Hivatal (OH).

tehetsegkapu.hu/feladatbank

Azt, hogy pontosan milyen feladatok kerülnek elő a kompetenciamérésben, itt nézhetitek meg. Az Oktatási Hivatal minden tárgyhoz közzétett – már a 2022-es kompetenciamérések kapcsán – olyan példafeladatokat, rövid feladatsorokat, amelyekhez hasonlóak meg fognak jelenni a novemberi mérésekben.

Ha van bementi, lesz kimeneti is

Újdonság az is, hogy a második félévben megtartják a mérések "párját is". Az Oktatási Hivatal oldalán azt írja, "a kimeneti mérésekre 2023. március 6. – június 9. között kerül sor. A kimeneti mérések évfolyamonkénti ütemezését – a bemeneti mérések tapasztalatainak függvényében – a hivatal később határozza meg".

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.