Ez lesz a rendszerváltás óta a legnagyobb tanári béremelés - ígéri a minisztérium. Már ha lesz rá pénz

„Ahogy megszületik a megállapodás Brüsszellel, a rendszerváltás óta legnagyobb pedagógusbér-emelés következhet. A tervezett béremelés magasabb, mint amit a szakszervezetek követelnek” – ezt írta közleményében a Belügyminisztérium, miután a köznevelési államtitkár újra egyeztetett a két nagy pedagógus-szakszervezettel.

  • Eduline

Ahogy arról hétfő este beszámoltunk, a Pedagógusok Szakszervezetének és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének sztrájkbizottsága utoljára augusztus végén tárgyalt a kormánnyal – sikertelenül. A két nagy pedagógus-szakszervezet azonnali, 45 százalékos béremelést kér, emellett a kötelező óraszám csökkentését és a helyettesítések kifizetését.

A tárgyalás után nem nyilatkoztak optimistán a szakszervezeti vezetők – azt mondták, nem kaptak új ígéretet, csak az hangzott el, amely már többször az elmúlt hetekben. A Tanítanék Mozgalom úgy reagált: "hihetetlen és megalázó, hogy a kormány képviseletében Maruzsa Zoltán államtitkár még mindig nem tudott előállni olyan javaslattal, ami legalább a pedagógusok napi megélhetési problémáit rendezi".

A tárgyalás után a Belügyminisztérium azért - biztos, ami biztos - felsorolta a kormány vállalásait.

„Az a cél, hogy a  pedagógusok átlagbére 2025-re elérje a diplomás átlagbérek 80 %-át. A mostani bérhez képest 2023-ban az eddig tervezett 10% helyett, csaknem 21%-os, 2024-ben 25%-os, 2025-ben pedig 29-30 %-os  lehet a béremelés mértéke. Fontos, hogy ez differenciált lesz, azt az Európai Bizottság is kérte, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű térségekben dolgozó pedagógusok ne a diplomás átlagbér 80, hanem 90 százalékát kapják” – írják. Ezt persze csak akkor kapják majd meg a pedagógusok, ha „megszületik a megállapodás Brüsszellel”.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.