„Ahogy megszületik a megállapodás Brüsszellel, a rendszerváltás óta legnagyobb pedagógusbér-emelés következhet. A tervezett béremelés magasabb, mint amit a szakszervezetek követelnek” – ezt írta közleményében a Belügyminisztérium, miután a köznevelési államtitkár újra egyeztetett a két nagy pedagógus-szakszervezettel.
Ahogy arról hétfő este beszámoltunk, a Pedagógusok Szakszervezetének és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének sztrájkbizottsága utoljára augusztus végén tárgyalt a kormánnyal – sikertelenül. A két nagy pedagógus-szakszervezet azonnali, 45 százalékos béremelést kér, emellett a kötelező óraszám csökkentését és a helyettesítések kifizetését.
A tárgyalás után nem nyilatkoztak optimistán a szakszervezeti vezetők – azt mondták, nem kaptak új ígéretet, csak az hangzott el, amely már többször az elmúlt hetekben. A Tanítanék Mozgalom úgy reagált: "hihetetlen és megalázó, hogy a kormány képviseletében Maruzsa Zoltán államtitkár még mindig nem tudott előállni olyan javaslattal, ami legalább a pedagógusok napi megélhetési problémáit rendezi".
A tárgyalás után a Belügyminisztérium azért - biztos, ami biztos - felsorolta a kormány vállalásait.
„Az a cél, hogy a pedagógusok átlagbére 2025-re elérje a diplomás átlagbérek 80 %-át. A mostani bérhez képest 2023-ban az eddig tervezett 10% helyett, csaknem 21%-os, 2024-ben 25%-os, 2025-ben pedig 29-30 %-os lehet a béremelés mértéke. Fontos, hogy ez differenciált lesz, azt az Európai Bizottság is kérte, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű térségekben dolgozó pedagógusok ne a diplomás átlagbér 80, hanem 90 százalékát kapják” – írják. Ezt persze csak akkor kapják majd meg a pedagógusok, ha „megszületik a megállapodás Brüsszellel”.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
