Újra tárgyal a tanári szakszervezetekkel a kormány: délután kiderül, milyen ígéret hangzik el

És hogy egyáltalán ígér-e bármit is a kormány. A két nagy pedagógus-szakszervezet még mindig legalább 45 százalékos béremelést és a 22 órás heti kötelező óraszám visszaállítását követel, emellett az iskolai – ám nem pedagógus – dolgozók bérrendezését és a munkaterheik csökkentését is kérik.

  • Szabó Fruzsina

„A sztrájktörvény alapján a PDSZ és a PSZ által kezdeményezett sztrájkbizottsági egyeztetés-sorozat következő tárgyalása 2022. november 7-én lesz 15 órától Budapesten a Szalay utca 10-14-ben. Várjuk együtt 15:30-tól a minisztérium épülete előtt az egyeztetésen résztvevőket! Jöjjenek ki, számoljanak be a bent történtekről és beszéljük meg a további lépéseket!” – írja a Facebookon a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).

A két pedagógus-szakszervezet az előző sztrájknapon jelentette be, hogy Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár tárgyalásra hívta őket november 7-re. Úgy vélték, ez többek között az október 23-ai, több tízezres tüntetés eredménye.

A sztrájkköveteléseik a következők:

  • Idei, legalább 45%-os béremelés a pedagógusoknak,
  • 130%-os emelés a közalkalmazotti bértábla béreire a nem pedagógus-munkakörökben,
  • a heti 22 óra kötelező óraszám visszaállítása és a helyettesítések, túlórák kifizetése,
  • a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek legfeljebb heti 35 órát legyenek beoszthatók gyermek- vagy tanulócsoportban önállóan végzendő gyermekfelügyeletre (nem pedig teljes munkaidőben).
„Legyen januártól olyan bérrendszer mind a pedagógusok, mind pedig az őket segítők számára, amely biztosítja az illetmények értékállóságát. Mindezek persze nem elegendőek az összeomlott közoktatás helyreállítására. Ezek csak első lépések, de most a legfontosabbak ahhoz, hogy kellő számú szakember legyen, aki a gyerekekkel, tanulókkal foglalkozik” – írják.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.