A Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetemen is változnak a felvételi szabályai: 2023-tól módosítják a minimumponthatárokat, 2024-től pedig bővül a választható érettségi tárgyak listája, és továbbra is extra pontokat jelentenek a versenyeredmények.
Változik a minimumponthatár
Az edző, a rekreáció és életmód, valamint a sportszervezés alapszakokon 280, az osztatlan tanárképzésen pedig 305 pontban határozza meg a bekerüléshez szükséges minimumponthatárt a testnevelési egyetem 2023-tól. Ennek értelmében tehát, míg a korábbi években a jogszabályi minimumponthatár 280 pont volt, a testnevelési egyetem leendő tanárszakosainak már 25 ponttal magasabb minimumkövetelményt kell megugrania a bekerüléshez, és az emelt szintű érettségi követelményén sem enyhít az intézmény.
Bővül az ötödik tárgyak listája
2024-től a felsőoktatási intézmények dönthetnek arról is, hogy a négy kötelező tárgy mellett milyen tantárgyat fogadnak el a jelentkezőktől ötödik választható érettségi tárgyként.
A biológia, a földrajz, a testnevelés és a természettudományi tárgyak mellett tanulmányi pontként elszámolható lesz többek között a közigazgatási alapismeretek, a természettudomány, valamint a pénzügyi és gazdasági kultúra is - amikkel főként azoknak kedveznek, akik technikumból felvételiznének -, ötödik érettségi tárgy pedig lehet az informatika, a társadalomismeret és az egészségügyi ismeretek is. Ezeknek a listáját itt találjátok.
Intézményi pont jár a nyelvvizsgáért, valamint a sport- és tanulmányi versenyeredményekért
2024-től a Testnevelési Egyetem 100 ponttal jutalmazza azokat a felvételizőket, akik 1-10. helyezést értek el az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen (OKTV), a Szakmai előkészítő érettségi tantárgyak versenyén (SZÉTV), az Ágazati és ágazaton kívüli szakmai érettségi vizsgatárgyak, valamint az Ágazati és ágazaton belüli specializáció szakmai érettségi vizsgatárgyak (ÁSZÉV) versenyén, de 50 pont jár a 11-20., 25 pont pedig a 21-30. helyezésért is, ha valaki a rekreáció és életmód vagy a sportszervezés alapképzésre jelentkezik.
Extra pontok járnak továbbá a 8 éven belüli sporteredményekért is. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) által szervezett olimpiai játékokon, Paralimpián, Siketlimpián és Sakkolimpián való részvételért 80, Európa-bajnokságon elért legalább 2. és 3. helyezésért 50, felnőtt országos bajnokságon elért 1-3. helyezésért pedig 20 pontot adnak, de jutalmazzák az Országos Művészeti Tanulmányi Versenyen, Nemzetközi Tudományos Diákolimpián, és az "Ifjú tudósok" tudományos középiskolai vetélkedőn elért 1-3. helyezéseket is.
A nyelvvizsgáért középfokon változatlanul 28, felsőfokon pedig 40 pont jár, a testnevelés tantárgyból tett legalább 45 százalékos emelt szintű érettségiért, és bizonyos szakképesítésekért (például fitness-wellness instruktor vagy személyi edző) pedig 50.
Az intézményi pontok listáját itt érhetitek el.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
