A Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetemen is változnak a felvételi szabályai: 2023-tól módosítják a minimumponthatárokat, 2024-től pedig bővül a választható érettségi tárgyak listája, és továbbra is extra pontokat jelentenek a versenyeredmények.
Változik a minimumponthatár
Az edző, a rekreáció és életmód, valamint a sportszervezés alapszakokon 280, az osztatlan tanárképzésen pedig 305 pontban határozza meg a bekerüléshez szükséges minimumponthatárt a testnevelési egyetem 2023-tól. Ennek értelmében tehát, míg a korábbi években a jogszabályi minimumponthatár 280 pont volt, a testnevelési egyetem leendő tanárszakosainak már 25 ponttal magasabb minimumkövetelményt kell megugrania a bekerüléshez, és az emelt szintű érettségi követelményén sem enyhít az intézmény.
Bővül az ötödik tárgyak listája
2024-től a felsőoktatási intézmények dönthetnek arról is, hogy a négy kötelező tárgy mellett milyen tantárgyat fogadnak el a jelentkezőktől ötödik választható érettségi tárgyként.
A biológia, a földrajz, a testnevelés és a természettudományi tárgyak mellett tanulmányi pontként elszámolható lesz többek között a közigazgatási alapismeretek, a természettudomány, valamint a pénzügyi és gazdasági kultúra is - amikkel főként azoknak kedveznek, akik technikumból felvételiznének -, ötödik érettségi tárgy pedig lehet az informatika, a társadalomismeret és az egészségügyi ismeretek is. Ezeknek a listáját itt találjátok.
Intézményi pont jár a nyelvvizsgáért, valamint a sport- és tanulmányi versenyeredményekért
2024-től a Testnevelési Egyetem 100 ponttal jutalmazza azokat a felvételizőket, akik 1-10. helyezést értek el az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen (OKTV), a Szakmai előkészítő érettségi tantárgyak versenyén (SZÉTV), az Ágazati és ágazaton kívüli szakmai érettségi vizsgatárgyak, valamint az Ágazati és ágazaton belüli specializáció szakmai érettségi vizsgatárgyak (ÁSZÉV) versenyén, de 50 pont jár a 11-20., 25 pont pedig a 21-30. helyezésért is, ha valaki a rekreáció és életmód vagy a sportszervezés alapképzésre jelentkezik.
Extra pontok járnak továbbá a 8 éven belüli sporteredményekért is. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) által szervezett olimpiai játékokon, Paralimpián, Siketlimpián és Sakkolimpián való részvételért 80, Európa-bajnokságon elért legalább 2. és 3. helyezésért 50, felnőtt országos bajnokságon elért 1-3. helyezésért pedig 20 pontot adnak, de jutalmazzák az Országos Művészeti Tanulmányi Versenyen, Nemzetközi Tudományos Diákolimpián, és az "Ifjú tudósok" tudományos középiskolai vetélkedőn elért 1-3. helyezéseket is.
A nyelvvizsgáért középfokon változatlanul 28, felsőfokon pedig 40 pont jár, a testnevelés tantárgyból tett legalább 45 százalékos emelt szintű érettségiért, és bizonyos szakképesítésekért (például fitness-wellness instruktor vagy személyi edző) pedig 50.
Az intézményi pontok listáját itt érhetitek el.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
