2024-től is kötelező lesz az emelt érettségi a testnevelési egyetem több szakján, de jelentős változások jönnek a pontszámításban

A Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetemen is változnak a felvételi szabályai: 2023-tól módosítják a minimumponthatárokat, 2024-től pedig bővül a választható érettségi tárgyak listája, és továbbra is extra pontokat jelentenek a versenyeredmények.

  • Eduline

Változik a minimumponthatár

Az edző, a rekreáció és életmód, valamint a sportszervezés alapszakokon 280, az osztatlan tanárképzésen pedig 305 pontban határozza meg a bekerüléshez szükséges minimumponthatárt a testnevelési egyetem 2023-tól. Ennek értelmében tehát, míg a korábbi években a jogszabályi minimumponthatár 280 pont volt, a testnevelési egyetem leendő tanárszakosainak már 25 ponttal magasabb minimumkövetelményt kell megugrania a bekerüléshez, és az emelt szintű érettségi követelményén sem enyhít az intézmény.

Bővül az ötödik tárgyak listája

2024-től a felsőoktatási intézmények dönthetnek arról is, hogy a négy kötelező tárgy mellett milyen tantárgyat fogadnak el a jelentkezőktől ötödik választható érettségi tárgyként.

A biológia, a földrajz, a testnevelés és a természettudományi tárgyak mellett tanulmányi pontként elszámolható lesz többek között a közigazgatási alapismeretek, a természettudomány, valamint a pénzügyi és gazdasági kultúra is - amikkel főként azoknak kedveznek, akik technikumból felvételiznének -, ötödik érettségi tárgy pedig lehet az informatika, a társadalomismeret és az egészségügyi ismeretek is. Ezeknek a listáját itt találjátok.

Intézményi pont jár a nyelvvizsgáért, valamint a sport- és tanulmányi versenyeredményekért

2024-től a Testnevelési Egyetem 100 ponttal jutalmazza azokat a felvételizőket, akik 1-10. helyezést értek el az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen (OKTV), a Szakmai előkészítő érettségi tantárgyak versenyén (SZÉTV), az Ágazati és ágazaton kívüli szakmai érettségi vizsgatárgyak, valamint az Ágazati és ágazaton belüli specializáció szakmai érettségi vizsgatárgyak (ÁSZÉV) versenyén, de 50 pont jár a 11-20., 25 pont pedig a 21-30. helyezésért is, ha valaki a rekreáció és életmód vagy a sportszervezés alapképzésre jelentkezik.

Extra pontok járnak továbbá a 8 éven belüli sporteredményekért is. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) által szervezett olimpiai játékokon, Paralimpián, Siketlimpián és Sakkolimpián való részvételért 80, Európa-bajnokságon elért legalább 2. és 3. helyezésért 50, felnőtt országos bajnokságon elért 1-3. helyezésért pedig 20 pontot adnak, de jutalmazzák az Országos Művészeti Tanulmányi Versenyen, Nemzetközi Tudományos Diákolimpián, és az "Ifjú tudósok" tudományos középiskolai vetélkedőn elért 1-3. helyezéseket is.

A nyelvvizsgáért középfokon változatlanul 28, felsőfokon pedig 40 pont jár, a testnevelés tantárgyból tett legalább 45 százalékos emelt szintű érettségiért, és bizonyos szakképesítésekért (például fitness-wellness instruktor vagy személyi edző) pedig 50.

Az intézményi pontok listáját itt érhetitek el.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.