Kiszámolták a közgazdászok, honnan lehetne pénzt szerezni a pedagógusok béremelésére

A választásokra készülve a kormány kiköltekezett, mégis lenne forrás az oktatásra a költségvetésben – olvasható abban a nyílt levélben, amelyet többek között Király Júlia, László Csaba, Mellár Tamás, Bod Péter Ákos és Bojár Gábor írt alá.

  • Eduline

A levelet Mellár Tamás, a Párbeszéd országgyűlési képviselője osztotta meg a Facebookon – írja a hvg.hu. A levélben kiemelik, hogy az állami iskolarendszer jelenlegi állapota tarthatatlan, ha most nem lesznek komoly változások, akkor elvész a remény, hogy az ország valóban fejlődjön.

Szerintük a választásokra készülve a kormány kiköltekezett, ennek ellenére lenne plusz forrás az oktatásra a költségvetésben. A választásokat követően ugyanis 980 milliárd forintos adómegszorítást és szűken szabva 2700 milliárd forintos kiadáscsökkentést hajtottak végre, ráadásul nagyjából 1000 milliárd forintra tehető az inflációs többletbevétel.

„De ha a forrásoknak a költségvetés még mindig híján lenne, javasoljuk azoknak a soha meg nem térülő és/vagy presztízsberuházásoknak a leállítását, mint a Budapest-Belgrád vasút, a Várnegyed építése, a Liget-projekt, továbbá a globális minimumadó bevezetését” – teszik hozzá.

A levelet aláíró közgazdászok nem értenek egyet azzal, hogy a kormány a pedagógusok béremelését az uniós források megszerzésétől teszi függővé. A levelet aláírta Berlinger Edina, Bihari Péter, Bod Péter Ákos, Bojár Gábor, Chikán Attila, Csaba László, Felcsuti Péter, Győrffy Dóra, Katona Tamás, Király Júlia, László Csaba, Mellár Tamás, Nagy Zoltán, Oblath Gábor, Palócz Éva, Petschnig Mária Zita, Rosta Miklós, Scharle Ágota, Simonovits András és Vértes András is.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.