Középiskolai felvételi: a tájékoztatók már megvannak, de mi a következő lépés?

Október végén indult el a 2023-as középiskolai felvételi, az iskolák ugyanis nyilvánosságra hozták a következő tanévben induló tanulmányi területeiket. De mi lesz a következő fontos teendő? Mutatjuk.

  • Eduline

Ahogy megírtuk, a középiskoláknak október 20-ig kellett nyilvánosságra hozniuk felvételi tájékoztatójukat, amelyben a jövő szeptemberben induló osztályok, képzések mellett a pontszámítási szabályokat is megtaláljátok.

Az Oktatási Hivatal oldalán már ki is lehet próbálni a középiskolai tanulmányi területek keresőjét – város, képzéstípus, évfolyam (a kereső a hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumba készülők is tudják használni) is lehet szűkíteni az iskolák körét, de azokat az intézményeket is lehet listázni, amelyek sajátos nevelési igényű (SNI) diákokat is fogadnak.

A száz legjobb gimnázium

A HVG idén is elkészítette az ország száz legjobb gimnáziumának rangsorát. Az első tíz helyezett közül nyolc budapesti, közéjük csak egy budaörsi és egy veszprémi gimnázium fért be. Az ELTE gyakorlóiskolái közül (a Radnóti mellett) minden évben a top tízbe kerül az Apáczai és a Trefort, de a Toldy Ferenc Gimnázium, a Szent István Gimnázium és a Városmajori Gimnázium is évről évre ugyanebben a mezőnyben szerepel. A második tízben már fele-fele arányban vannak a fővárosi és a vidéki intézmények. Idén egyébként az összes megyéből felkerült legalább egy középiskola a HVG listájára, a legtöbb Pest megyéből.

<### articleImage ImageID= CMSCaption="[[ Képelem () ]]" ###><### /articleImage ###>A HVG Középiskola 2023-ban több részrangsort is találtok, megnézhetitek, idén melyek a legjobb eredményű egyházi, alapítványi és magán-, két tannyelvű képzést is kínáló, valamint egyetemi gyakorlóiskolák, és hogy az OKTV-döntőkbe honnan került be a legtöbb diák. A kiadványból emellett választ kaphattok arra a kérdésre, mikor érdemes hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumra váltani, hogyan lehet (egyáltalán: fel lehet-e néhány hónap alatt) készülni a központi írásbeli felvételire, hogyan kell kalkulálni a pontokkal, és milyen segítséget kérhetnek azok a nyolcadikosok, akiknek  elképzelésük sincs arról, merre tovább. A HVG középiskolai rangsorát itt rendelhetitek meg.

Hamarosan indul a jelentkezés

December 2-ig lehet jelentkezni a központi írásbeli felvételi vizsgára, közvetlenül a vizsgát szervező intézménynél. A tesztet csak egyszer, egy iskolában kell megírni, annak eredményét országszerte elfogadják, hiszen a feladatsorok egységesek. Fontos: a központi írásbeli vizsgára jelentkezés nem „váltja ki” vagy „helyettesíti” a középfokú iskolákba történő jelentkezést, amelynek majd 2023. február 22. lesz a határideje.

A 2023-as középiskolai felvételi legfontosabb dátumatit itt szedtük össze egy listában.

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.