Nyolcezer forintot kér a szülőktől a Madách Imre Gimnázium alapítványa, hogy kifizethessék a tanárok plusz munkáját

Diákonként havi nyolcezer forintos támogatást kér a szülőktől a budapesti Madách Imre Gimnázium alapítványának kuratóriuma. Azt írják, ebből az összegből azokat a plusz tanári feladatokat finanszíroznák, amelyek nem férnek bele a kötelező 22 órába, és amelyek a Madáchot az ország egyik legszínvonalasabb gimnáziumává teszik. Országos és nemzetközi versenyekre, felsőfokú nyelvvizsgára januártól csak akkor tudják felkészíteni a diákokat, ha „erre külső forrás érkezik”.

  • Szabó Fruzsina

Hosszú Facebook-posztban fordult a szülőkhöz és a volt diákokhoz az Alma Mater Madách Imre Gimnázium Alapítvány. Azt írták, a megélhetési nehézségek miatt idén a tanári kar több mint tíz százaléka volt kénytelen elhagyni az iskolát, ezzel „elindult a gimnázium szellemi amortizációja”. Hogy ne kelljen végignézniük az ország egyik legjobb gimnáziumaként számon tartott Madách leépülését, színvonalának csökkentését, anyagi segítséget kérnek.

„Természetesen iskolánk állami gimnázium (és az is marad), így az állam biztosítja az (egyelőre nyomorúságos) fizetéseket és a működtetés általa felvállalt színvonalát. Ezért mi vállaljuk, hogy a kötelező 22 óránkat felkészülten megtartjuk, a dolgozatokat kijavítjuk, és felkészítjük diákjainkat az érettségire" - írják, hozzátéve: valójában hetente 40 óránál többet dolgoznak, hiszen dolgozatokat javítanak, értekezleteken vesznek részt, felkészülnek az órákra, vizsgákat szerveznek, adminisztrálnak, ügyeletet biztosítanak, és a szülőkkel is tartják a kapcsolatot.

"Sajnos, ennél több nem fér bele mindennapi teendőinkbe, mert – ugyan inkább foglalkoznánk az idejáró diákokkal, de – a megalázóan alacsony bérek miatt a 40 órán túl saját magunk és családunk fenntartásáról is gondoskodnunk kell” – magyarázzák.

Az alapítvány ezért a tantestület kérésére úgy döntött, hogy támogat minden olyan tanári tevékenységet, amely nem fér bele a 22 órába – viszont a diákok tehetségének gondozását szolgálja. Ezeket a feladatokat 2023. január 1-től csak akkor tudják elvégezni, ha erre külső forrás érkezik.

A 2023. január 1-je után csak külső anyagi támogatással elvégzett tevékenységek a következők:

országos versenyekre felkészítés, kísérés, próbafeladatsorok összeállítása, házi versenyek szervezése, C1-es nyelvvizsgára felkészítés, próbanyelvvizsgák és próbaérettségik szervezése, 8 fő alatti csoportok működtetése, szakszerű helyettesítések, nyílt napok és más események megszervezése, az iskolai honlap szerkesztése és fejlesztése, az erdei iskola megszervezése, a diákok külföldi továbbtanulásához szükséges jellemzések megírása, projekttevékenységek, külföldi tanulmányutak lebonyolítása, évkönyvszervezés, az egyre szaporodó országos mérések szervezése és lebonyolítása.

Havi nyolcezer forintos támogatást kérnek

„Így az Alma Mater Alapítvány Kuratóriuma minden tanuló után – a jelenlegi helyzetet figyelembe véve – havi 8000 Ft támogatást kér, idejáró testvérek esetén összesen 12 ezer Ft-ot” – írják, kiemelve, hogy az összeg csökkenhet, ha a következő három hónapban 50 százalékos meghaladó béremelés lesz. „Megszűnhet, ha elérjük a diplomás átlagbérre vonatkozó 80%-os ajánlást és megvalósul egy igazságos bérrendszer, valamint a működtetési költségek is megnyugtatóak lesznek”.

Azt is hozzáteszik, hogy ha egy család számára ennek az összegnek a befizetése megterhelő, átmenetileg csökkentett befizetést is elfogadnak. „Bízunk a madáchos közösség erejében, hiszen a felvázolt rendszer csak akkor működik, ha a szülők legalább 80%-a elfogadja és teljesíti a vállalását. Így is 20%-ban külső támogatókat keresünk (volt madáchosok, esetleges pályázatok, céges szponzoráció)” – olvasható a Facebook-posztban.

A befizetett összeg 20%-át egyébként "a tanulási környezetet érintő amortizáció lassítására (festés, felső ablakok és az üvegfal tisztítása, parkettacsiszolás), a tanulói és tanári terek élhetőbbé tételére, fontos eszközök államilag nem támogatott beszerzésére" fordítják.

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Magyar Péter az MCC vezetőinek üzent: ne költsék el az alapítvány vagyonát a következő pár hónapban

Orbán Balázs és Szalai Zoltán az MCC diplomaosztóján is megragadta az alkalmat, hogy az intézményt ért támadásokról és a rá váró nehéz időszakról beszéljen. Ugyanazon a napon Magyar Péter a kormány sajtótájékoztatójáról üzent nekik: azt kérte az MCC-t fenntartó alapítvány vezetőitől, hogy a kezelésükben lévő vagyon szeptemberig maradjon a helyén, és ne hozzanak olyan döntéseket, amelyek csökkenthetik annak értékét.