Feltűnt a kormánynak, milyen kevés tanár vett részt az elmúlt napok iskolai sztrájkjaiban

Gulyás Gergelytől Miniszterelnökséget vezető azt kérdezték a csütörtöki kormányinfón, hatással lehet-e a kormány pedagógusbérekkel kapcsolatos álláspontjára, ha október 5-én a vártnál jóval nagyobb sztrájkot szerveznek az iskolákban és az óvodákban.

  • Eduline

A tárcavezető szerint az előző hetek akcióiban nagyon kevés pedagógus vett részt, „a jogellenes akciókban, amelyet polgári engedetlenségnek hívnak, néhány tucat ember. Még a választások előtti sztrájkban is maximum az egyötöde a pedagógusoknak”.

„Én mindenkinek azt tudom mondani, hogy a jogszerű tiltakozás lehetőségei Magyarországon garantáltak, a sztrájklehetőség jogszabályi keretek között biztosított. Nincs ez így minden demokráciában és jogállamban, Németországban az állami alkalmazottaknak, így például a tanároknak semmilyen sztrájklehetősége nincs. Nálunk van, ezzel lehet élni” – mondta, igaz, arra nem tért ki, hogy a tavasszal meghozott sztrájktörvény előírásai miatt a pedagógusok munkabeszüntetése gyakorlatilag láthatatlan, érzékelhetetlen.

Hozzátette: nem azért nem emelik nagyobb mértékben a béreket, mert nem szeretnék, hogy a pedagógusok jobban keressenek, de az energia-, az inflációs és a gazdasági válság ennyit tesz lehetővé. Gulyás Gergely szerint azok az igények, amelyek egy-két éve még indokoltnak és teljesíthetőnek tűntek, ma már teljesíthetetlenek, ennek ellenére 2023 januárjától megadják a beígért emelést. Korábban egyébként 10 százalékos emelésről volt szó, ennél többet – ismételte meg a miniszter – akkor kaphatnak, ha sikerül az EU-val megállapodni.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.