Gulyás Gergelytől Miniszterelnökséget vezető azt kérdezték a csütörtöki kormányinfón, hatással lehet-e a kormány pedagógusbérekkel kapcsolatos álláspontjára, ha október 5-én a vártnál jóval nagyobb sztrájkot szerveznek az iskolákban és az óvodákban.
A tárcavezető szerint az előző hetek akcióiban nagyon kevés pedagógus vett részt, „a jogellenes akciókban, amelyet polgári engedetlenségnek hívnak, néhány tucat ember. Még a választások előtti sztrájkban is maximum az egyötöde a pedagógusoknak”.
„Én mindenkinek azt tudom mondani, hogy a jogszerű tiltakozás lehetőségei Magyarországon garantáltak, a sztrájklehetőség jogszabályi keretek között biztosított. Nincs ez így minden demokráciában és jogállamban, Németországban az állami alkalmazottaknak, így például a tanároknak semmilyen sztrájklehetősége nincs. Nálunk van, ezzel lehet élni” – mondta, igaz, arra nem tért ki, hogy a tavasszal meghozott sztrájktörvény előírásai miatt a pedagógusok munkabeszüntetése gyakorlatilag láthatatlan, érzékelhetetlen.
Hozzátette: nem azért nem emelik nagyobb mértékben a béreket, mert nem szeretnék, hogy a pedagógusok jobban keressenek, de az energia-, az inflációs és a gazdasági válság ennyit tesz lehetővé. Gulyás Gergely szerint azok az igények, amelyek egy-két éve még indokoltnak és teljesíthetőnek tűntek, ma már teljesíthetetlenek, ennek ellenére 2023 januárjától megadják a beígért emelést. Korábban egyébként 10 százalékos emelésről volt szó, ennél többet – ismételte meg a miniszter – akkor kaphatnak, ha sikerül az EU-val megállapodni.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
