Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Gulyás Gergelytől Miniszterelnökséget vezető azt kérdezték a csütörtöki kormányinfón, hatással lehet-e a kormány pedagógusbérekkel kapcsolatos álláspontjára, ha október 5-én a vártnál jóval nagyobb sztrájkot szerveznek az iskolákban és az óvodákban.
A tárcavezető szerint az előző hetek akcióiban nagyon kevés pedagógus vett részt, „a jogellenes akciókban, amelyet polgári engedetlenségnek hívnak, néhány tucat ember. Még a választások előtti sztrájkban is maximum az egyötöde a pedagógusoknak”.
„Én mindenkinek azt tudom mondani, hogy a jogszerű tiltakozás lehetőségei Magyarországon garantáltak, a sztrájklehetőség jogszabályi keretek között biztosított. Nincs ez így minden demokráciában és jogállamban, Németországban az állami alkalmazottaknak, így például a tanároknak semmilyen sztrájklehetősége nincs. Nálunk van, ezzel lehet élni” – mondta, igaz, arra nem tért ki, hogy a tavasszal meghozott sztrájktörvény előírásai miatt a pedagógusok munkabeszüntetése gyakorlatilag láthatatlan, érzékelhetetlen.
Hozzátette: nem azért nem emelik nagyobb mértékben a béreket, mert nem szeretnék, hogy a pedagógusok jobban keressenek, de az energia-, az inflációs és a gazdasági válság ennyit tesz lehetővé. Gulyás Gergely szerint azok az igények, amelyek egy-két éve még indokoltnak és teljesíthetőnek tűntek, ma már teljesíthetetlenek, ennek ellenére 2023 januárjától megadják a beígért emelést. Korábban egyébként 10 százalékos emelésről volt szó, ennél többet – ismételte meg a miniszter – akkor kaphatnak, ha sikerül az EU-val megállapodni.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.