Döntött a kormány: idén hosszabb lesz a téli szünet az iskolákban

Január 9-én kell majd először iskolába menni - mondta el a csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter.

  • Csik Veronika

Ez is lehetővé teszi, hogy az energiával spóroljunk - mondta a miniszter. Így a téli szünet idén december 21-től 2023. január 8-ig tart majd. Január 9. lesz az első tanítási nap

- mondta Gulyás Gergely. Később Szentkirályi Alexandra kormányszóvívő elmondta, mindez az őszi szünet rovására történik majd, az azonban még nem derült ki, hogy az őszi pihenő elmarad-e vagy csak rövidebb lesz.

A 2022/23-as tanév rendjéről szóló rendeletben még az szerepelt, hogy a téli szünet december 22-től 2023. január 2-ig tart. A mostani döntésnek megfelelően egy héttel lesz hosszabb a téli pihenő.

Mi lesz az őszi szünettel?

A miniszter újságírói kérdésre válaszolva fejtette ki, hogy "az őszi szünet rovására" pontosabban azt jelenti, hogy az iskolák saját hatáskörben - a három, igazgatói hatáskörben elrendelhető szünnap felhasználásával - dönthetnek úgy, hogy megtartják az őszi szünetet.

"Központi szabályként az őszi szünet egy hosszú hétvége, az idén hétfőre és keddre eső mindenszentek és halottak napja miatt", arra viszont nincs központi szabály, hogy az érintett novemberi héten a maradék három nappal hogyan rendelkeznek az iskolák - magyarázta Gulyás Gergely. A tanév rendjéről szóló rendelet alapján eredetileg október 29-től november 6-ig tartott volna az őszi szünet.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.