Döntött a kormány: idén hosszabb lesz a téli szünet az iskolákban

Január 9-én kell majd először iskolába menni - mondta el a csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter.

  • Csik Veronika

Ez is lehetővé teszi, hogy az energiával spóroljunk - mondta a miniszter. Így a téli szünet idén december 21-től 2023. január 8-ig tart majd. Január 9. lesz az első tanítási nap

- mondta Gulyás Gergely. Később Szentkirályi Alexandra kormányszóvívő elmondta, mindez az őszi szünet rovására történik majd, az azonban még nem derült ki, hogy az őszi pihenő elmarad-e vagy csak rövidebb lesz.

A 2022/23-as tanév rendjéről szóló rendeletben még az szerepelt, hogy a téli szünet december 22-től 2023. január 2-ig tart. A mostani döntésnek megfelelően egy héttel lesz hosszabb a téli pihenő.

Mi lesz az őszi szünettel?

A miniszter újságírói kérdésre válaszolva fejtette ki, hogy "az őszi szünet rovására" pontosabban azt jelenti, hogy az iskolák saját hatáskörben - a három, igazgatói hatáskörben elrendelhető szünnap felhasználásával - dönthetnek úgy, hogy megtartják az őszi szünetet.

"Központi szabályként az őszi szünet egy hosszú hétvége, az idén hétfőre és keddre eső mindenszentek és halottak napja miatt", arra viszont nincs központi szabály, hogy az érintett novemberi héten a maradék három nappal hogyan rendelkeznek az iskolák - magyarázta Gulyás Gergely. A tanév rendjéről szóló rendelet alapján eredetileg október 29-től november 6-ig tartott volna az őszi szünet.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István