Furcsa, hogy itthon még nem került elő a négynapos tanítási hét ötlete. Bár az amerikai szülők sem rajonganak érte

Egyesek kiaknázatlan lehetőségeket látnak benne, másoknak viszont kellemetlenséget jelent.

  • Székács Linda

Nem olyan hatékony a négynapos iskolahét Amerikában, mint amire számítottak - írja a The Guardian.

Jon S Turner, a Missouri Állami Egyetem professzora szerint az államban 143 iskolában próbálták ki a négynapos tanítási hetet, és ezek közül csupán egy állt vissza az ötnapos oktatásra. Ennek ellenére a rövidített hét hatékonysága megkérdőjelezhető. Egyes kutatások szerint a négynapos hetek rövidtávon hatékonyak, mivel a tanároknak több idejük van felkészülni a foglalkozásokra, továbbképzéseken részt venni. Más felmérések viszont azt mutatják, hogy a diákok tanulmányi eredményei egyáltalán nem javulnak olyan látványosan, mint amit korábban jósoltak.

Turner szerint a négynapos hét olyan lehetőségeket kínál az intézményeknek, amit érdemes lenne kihasználni. Segítséget nyújthatnak a tanulási nehézségekkel küzdő diákoknak, szakmai napokat, kulturális tevékenységeket és főiskolai felkészítőket tarthatnának az így felszabaduló időben.

Carlee Taga, egy problémás fiatalokkal foglalkozó denveri középiskola tanára szerint azoknak a diákoknak még hatékonyabb a rövidített hét, akiknek már saját gyermekük is van, pénzügyi vagy más problémákkal küzdenek. A plusz hétvégi nap lehetőséget biztosít számukra, hogy dolgozzanak vagy a tanulásra fókuszáljanak.

Az más kérdés, hogy vannak olyan családok, ahol több bosszúságot, mint örömöt okoz a rövidített iskolai hét. Ha ugyanis a szülőknek változatlanul heti öt napot kell dolgozniuk, akkor gondoskodniuk kell általános iskolás gyerekeik felügyeletéről, ez pedig pénzbe kerül, ha nincs a közelben nagyszülő. Míg tehát az iskolák  spórolnak azzal, hogy mindössze heti négy napon keresztül fűtik az épületeiket, addig a családoknak plusz kiadást jelent a gyermekfelügyelet.

Hozzászólások

Hana György: „Méltóságot, tekintélyt kell adni az oktatásról szóló közbeszédnek”

Az új kormány az elődökétől merőben eltérő kommunikációs stratégiával kezdte meg működését. Az egyes minisztériumok szintjére kiterjesztett hiperaktivitás érezhetően felszabadulást, optimizmust ébresztett és éltet. Különösen az olyan, korábban porig alázott ágazatban, mint az oktatás. Ám pontosan ez a lendület az, ami egy újabb megkerülhetetlen kihívást is előtérbe rántott: az érdemi társadalmi egyeztetés ígéretének beváltását, vagy más szóval „kényszerét”. Ennek, az amúgy pozitív stressznek a kezeléséhez igyekszem az alábbiakban szempontokat adni. Hana György humánökológus, közoktatási vezető véleménycikke.

@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu

Havi 150 ezer forintot is kaphatsz, ha egy évig a következő felvételire készülsz

Ha idén nem sikerült bejutnod arra az egyetemre vagy szakra, amit kinéztél magadnak, vagy anyagi, családi okok miatt eddig nem tudtál továbbtanulni, még nincs minden veszve. A Budapesti Corvinus Egyetem Illyés Gyula Programja egy teljes tanéven át segít felkészülni a következő felvételire – ráadásul havi nettó 150 ezer forintos támogatást, ingyenes kollégiumot és mentorálást is kapsz. Mutatjuk a részleteket.

PSZ: a szakképzésben a felelősség mellett hatáskört is kell adni az iskoláknak

Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.