Furcsa, hogy itthon még nem került elő a négynapos tanítási hét ötlete. Bár az amerikai szülők sem rajonganak érte

Egyesek kiaknázatlan lehetőségeket látnak benne, másoknak viszont kellemetlenséget jelent.

  • Székács Linda

Nem olyan hatékony a négynapos iskolahét Amerikában, mint amire számítottak - írja a The Guardian.

Jon S Turner, a Missouri Állami Egyetem professzora szerint az államban 143 iskolában próbálták ki a négynapos tanítási hetet, és ezek közül csupán egy állt vissza az ötnapos oktatásra. Ennek ellenére a rövidített hét hatékonysága megkérdőjelezhető. Egyes kutatások szerint a négynapos hetek rövidtávon hatékonyak, mivel a tanároknak több idejük van felkészülni a foglalkozásokra, továbbképzéseken részt venni. Más felmérések viszont azt mutatják, hogy a diákok tanulmányi eredményei egyáltalán nem javulnak olyan látványosan, mint amit korábban jósoltak.

Turner szerint a négynapos hét olyan lehetőségeket kínál az intézményeknek, amit érdemes lenne kihasználni. Segítséget nyújthatnak a tanulási nehézségekkel küzdő diákoknak, szakmai napokat, kulturális tevékenységeket és főiskolai felkészítőket tarthatnának az így felszabaduló időben.

Carlee Taga, egy problémás fiatalokkal foglalkozó denveri középiskola tanára szerint azoknak a diákoknak még hatékonyabb a rövidített hét, akiknek már saját gyermekük is van, pénzügyi vagy más problémákkal küzdenek. A plusz hétvégi nap lehetőséget biztosít számukra, hogy dolgozzanak vagy a tanulásra fókuszáljanak.

Az más kérdés, hogy vannak olyan családok, ahol több bosszúságot, mint örömöt okoz a rövidített iskolai hét. Ha ugyanis a szülőknek változatlanul heti öt napot kell dolgozniuk, akkor gondoskodniuk kell általános iskolás gyerekeik felügyeletéről, ez pedig pénzbe kerül, ha nincs a közelben nagyszülő. Míg tehát az iskolák  spórolnak azzal, hogy mindössze heti négy napon keresztül fűtik az épületeiket, addig a családoknak plusz kiadást jelent a gyermekfelügyelet.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.