Furcsa, hogy itthon még nem került elő a négynapos tanítási hét ötlete. Bár az amerikai szülők sem rajonganak érte

Egyesek kiaknázatlan lehetőségeket látnak benne, másoknak viszont kellemetlenséget jelent.

  • Székács Linda

Nem olyan hatékony a négynapos iskolahét Amerikában, mint amire számítottak - írja a The Guardian.

Jon S Turner, a Missouri Állami Egyetem professzora szerint az államban 143 iskolában próbálták ki a négynapos tanítási hetet, és ezek közül csupán egy állt vissza az ötnapos oktatásra. Ennek ellenére a rövidített hét hatékonysága megkérdőjelezhető. Egyes kutatások szerint a négynapos hetek rövidtávon hatékonyak, mivel a tanároknak több idejük van felkészülni a foglalkozásokra, továbbképzéseken részt venni. Más felmérések viszont azt mutatják, hogy a diákok tanulmányi eredményei egyáltalán nem javulnak olyan látványosan, mint amit korábban jósoltak.

Turner szerint a négynapos hét olyan lehetőségeket kínál az intézményeknek, amit érdemes lenne kihasználni. Segítséget nyújthatnak a tanulási nehézségekkel küzdő diákoknak, szakmai napokat, kulturális tevékenységeket és főiskolai felkészítőket tarthatnának az így felszabaduló időben.

Carlee Taga, egy problémás fiatalokkal foglalkozó denveri középiskola tanára szerint azoknak a diákoknak még hatékonyabb a rövidített hét, akiknek már saját gyermekük is van, pénzügyi vagy más problémákkal küzdenek. A plusz hétvégi nap lehetőséget biztosít számukra, hogy dolgozzanak vagy a tanulásra fókuszáljanak.

Az más kérdés, hogy vannak olyan családok, ahol több bosszúságot, mint örömöt okoz a rövidített iskolai hét. Ha ugyanis a szülőknek változatlanul heti öt napot kell dolgozniuk, akkor gondoskodniuk kell általános iskolás gyerekeik felügyeletéről, ez pedig pénzbe kerül, ha nincs a közelben nagyszülő. Míg tehát az iskolák  spórolnak azzal, hogy mindössze heti négy napon keresztül fűtik az épületeiket, addig a családoknak plusz kiadást jelent a gyermekfelügyelet.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Közoktatás
Vendégszerző

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna