A strasbourgi bírósághoz fordult a két nagy pedagógus-szakszervezet

A strasbourgi bírósághoz fordult a sztrájkjog kiüresítése miatt a két nagy pedagógus-szakszervezet, ebben a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segíti őket.

  • Eduline

A Magyar Helsinki Bizottság azt írja, a kormány rendeletileg úgy alakította a kötelező szabályokat, hogy lényegében még a diákok se vegyék észre, ha tanáraik sztrájkolnának a jobb munkakörülményekért. A mostani polgári engedetlenségi akciójukba maga a kormány hajszolta bele a pedagógusokat.

Kiemelik: a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete az Alkotmánybírósághoz fordult, de az érdemben nem vizsgálta a problémát, a bizottság szerint „mondvacsinált okokra hivatkozva” utasította el a panaszukat. A szakszervezetek kimerítették az összes hazai jogorvoslatot. Így most a Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ segítségével a strasbourgi bírósághoz fordultak.

Hozzáteszik azt is, hogy a sztrájkjog alapjog, amelyet az Emberi Jogok Európai Egyezménye is véd, ezt a jogintézményt az állam nem üresítheti ki, nem veheti el önkényesen.

„A kormány nem léphet a bíróság helyére sem, mert jogállamban a vitás kérdések eldöntése a bírák dolga, nem pedig az egyik peres félé. Ezen túl gond van a rendeleti jogkorlátozás arányosságával is. A strasbourgi bíróság gyakorlata csak azokat a korlátozásokat tekinti elfogadhatónak a sztrájkjognál, ahol létfontosságú szolgáltatásokat nyújtó dolgozóktól zárják el jogszabállyal a munkabeszüntetés nyomásgyakorló eszközét, de még ebben az esetben is vizsgálni kell, hogy a korlátozás arányos-e. A tanár létfontosságú munkát végez, de azt senki sem állíthatja, hogy emberek életét vagy egészségét az veszélyeztetné azzal, ha pár órát, napokat vagy akár heteket is sztrájkolna” – írják.

Hozzászólások

„Fontos, hogy az óvoda–iskola átmenetet a gyerek szükségleteihez igazítsuk” – Lannert Judit szerint a 45 perces kötelező felkészítés helyett alternatív megoldásokra van szükség

Lannert Judit a meghallgatásán arról beszélt, hogy a koragyermekkori nevelés területe az elmúlt években elhanyagolódott, miközben számos későbbi hátrány már ebben az időszakban kialakul. Ezért az első hónapok egyik fontos feladata lesz az óvodai nevelés országos alapprogramjának és személyi feltételeinek felülvizsgálata.