Itt vannak a legfontosabb tudnivalók a 2023-as központi középiskolai felvételi vizsgáról

A következő hetekben az összes középiskola nyilvánosságra hozza a felvételi tájékoztatót, amelyből - többek között - az is kiderül, kötelezővé teszik-e a központi felvételi vizsga megírását.

  • Eduline

Mikor derül ki, melyik iskola teszi kötelezővé a központi felvételi vizsgát?

Október 20-ig az összes középfokú iskola – a gimnáziumok, a technikumok, a szakgimnázium, a szakképző iskolák is – közzéteszi a felvételi tájékoztatót, amelyben a 2023/2024-es tanévben induló osztályokat és a pontszámítási szabályokat találjátok meg - illetve azt is, kérik-e a központi felvételi vizsga megírását a jelentkezőktől.

Az Oktatási Hivatal november 16-ig nyilvánosságra hoz egy országos listát is a vizsgát megszervező középiskolákról.

Meddig lehet jelentkezni a vizsgára?

2022. december 2-ig egyénileg lehet jelentkezni, közvetlenül abban a középiskolában, ahol szeretnétek megírni a vizsgát. Az ország bármelyik – az írásbelit megszervező – iskolájában vizsgázhattok, függetlenül attól, hogy később jelentkeztek-e majd az adott intézménybe.

Fontos: a központi felvételi vizsgára jelentkezés nem azonos a középfokú iskolába jelentkezéssel (utóbbi majd 2023 februárjában lesz aktuális, annak egészen más a jelentkezési lapja).

Mikor lesz a központi írásbeli vizsga?

2023. január 21-én, országszerte azonos időpontban. Jövőre is lesz pótnap azoknak, akik igazoltan nem tudtak elmenni az írásbelire. További információt az Oktatási Hivatal tájékoztatójában találtok.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.