Az állami, önkormányzati, egyházi és alapítványi iskoláknak és óvodáknak is nyújtsanak pénzügyi fedezetet a fűtésszámla kifizetéséhez – ezt követeli a kormánytól a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), amely szerint a menza drasztikus drágulása miatt a családi pótlékot is emelni kell.
Szerdai közleményükben azt írják, hogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt heti kormányinfón nem nyilatkozott egyértelműen az iskolák, óvodák fűtéséről és a minimumhőmérsékletről, holott Kisfaludy László belügyi helyettes államtitkár egyik leveléből az derült ki: a 20 Celsius-fokos hőmérséklet „kielégítése esetén további fűtést nem szükséges biztosítani”, ugyanis ezt a minimális szintet írja elő a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló kormányrendelet.
A PSZ szerint a 20 fok is kevés, ezért az állami intézményekben előírt 18 fok semmiképp sem vonatkozhat oktatási és nevelési intézményekre. A szakszervezet mielőbbi, egyértelmű nyilatkozatot vár a kormánytól.
Azt is hozzátették: elvárják, hogy a kormány támogassa azokat az önkormányzatokat, amelyek az energiaválság miatt kénytelenek bezárni az uszodákat, tornacsarnokokat, miközben azokat diákok használják. „Fizessék ki a többletköltségeket (a polgármester személyétől, pártállásától függetlenül), hogy a foglalkozások ne maradjanak el!” – írják.
További intézkedéseket követelnek a menzákon tapasztalható drasztikus áremelkedés miatt. „Minden család számára – nem csupán a háromgyermekeseknek – kompenzálja az emelkedő árakat, mégpedig megemelt összegű családi pótlékkal” – írják.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
