Megvannak az idei tanév OKTV-k versenykiírásai: időpontok, szabályok egy helyen

A Belügyminisztérium és az Oktatási Hivatal meghirdette Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny (OKTV) részvételi feltételei, követelményei, a lebonyolítás rendje és időpontjai. Mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat.

  • Eduline

Kik jelentkezhetnek OKTV-re?

Végzős vagy tizenegyedikes középiskolás diákok, akik nappali rendszerű képzésben vesznek részt. Minden versenyre abban a középiskolában kell jelentkeznetek, ahol a tanulói vagy vendégtanulói jogviszonyotok van, mindezt 2022. szeptember 16-áig.

Hogyan épül fel a verseny?

A versenyek két vagy három fordulósak, és egy, két, illetve három kategóriában zajlanak. A kategóriák meghatározásáról a versenykiírás tantárgyi fejezeteiben lehet olvasni. A versenyek egyes fordulói – kivéve a mozgóképkultúra és médiaismeret verseny második (döntő) fordulóját – kategóriánkként legfeljebb egy naposak. A mozgóképkultúra és médiaismeret második (döntő) fordulója két napos.

Egy-egy forduló írásbeli, szóbeli és gyakorlati feladatok teljesítéséből állhat.

Milyen tantárgyakból lehet versenyezni?

Pályázatos tantárgyak közül: dráma, földrajz, magyar nyelv, mozgóképkultúra és médiaismeret, művészettörténet, történelem és vizuális kultúra. A pályázatos verseny azt jelenti, hogy a második forduló a fenti tárgyakból a valamilyen választott témában pályamunka elkészítéséből áll.

A nem pályázatos tárgyak közül jelentkezhettek:

  • Angol nyelv
  • Belügyi rendészeti ismeretek
  • Biológia
  • Filozófia
  • Fizika
  • Francia nyelv
  • Informatika
  • Kémia
  • Latin nyelv
  • Magyar irodalom
  • Matematika
  • Német nyelv
  • Olasz nyelv
  • Orosz nyelv
  • Spanyol nyelv
  • Nemzetiségi nyelv és irodalom (horvát, német, román, szerb, szlovák, szlovén)

versenyekre, melyek kiírását külön-külön megnézhetitek az Oktatási Hivatal oldalán.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.