Itt vannak a legfontosabb tudnivalók a 2023-as központi középiskolai felvételi vizsgáról

A következő hetekben az összes középiskola nyilvánosságra hozza a felvételi tájékoztatót, amelyből - többek között - az is kiderül, kötelezővé teszik-e a központi felvételi vizsga megírását.

  • Eduline

Mikor derül ki, melyik iskola teszi kötelezővé a központi felvételi vizsgát?

Október 20-ig az összes középfokú iskola – a gimnáziumok, a technikumok, a szakgimnázium, a szakképző iskolák is – közzéteszi a felvételi tájékoztatót, amelyben a 2023/2024-es tanévben induló osztályokat és a pontszámítási szabályokat találjátok meg - illetve azt is, kérik-e a központi felvételi vizsga megírását a jelentkezőktől.

Az Oktatási Hivatal november 16-ig nyilvánosságra hoz egy országos listát is a vizsgát megszervező középiskolákról.

Meddig lehet jelentkezni a vizsgára?

2022. december 2-ig egyénileg lehet jelentkezni, közvetlenül abban a középiskolában, ahol szeretnétek megírni a vizsgát. Az ország bármelyik – az írásbelit megszervező – iskolájában vizsgázhattok, függetlenül attól, hogy később jelentkeztek-e majd az adott intézménybe.

Fontos: a központi felvételi vizsgára jelentkezés nem azonos a középfokú iskolába jelentkezéssel (utóbbi majd 2023 februárjában lesz aktuális, annak egészen más a jelentkezési lapja).

Mikor lesz a központi írásbeli vizsga?

2023. január 21-én, országszerte azonos időpontban. Jövőre is lesz pótnap azoknak, akik igazoltan nem tudtak elmenni az írásbelire. További információt az Oktatási Hivatal tájékoztatójában találtok.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna