Egészen furcsa dolgokkal magyarázzák a tálibok, miért zárták be a lányok középiskoláit

Kulturális okokkal magyarázta a lányoknak fenntartott, kelet-afganisztáni Paktia tartomány középiskoláinak bezárását a radikális iszlamista tálibok oktatási minisztere vasárnap.

  • MTI

Núrullah Munir azt állította, hogy különösen a vidéki térségekben élő afgánok ellenzik a lányaik iskolákba küldését. "Ismerjük az ottani kulturális viszonyokat" - mondta Uruzgán tartományban tett látogatásán Munir.

"A kormányok gyakran nem fordítottak figyelmet a helyi kulturális viszonyokra, ami felkeléseket és a vezetés elleni fatvákat (vallási határozatot) váltott ki" - jelentette ki a tálib tisztségviselő.

A radikálisok szombaton Paktia tartományban több iskolát is bezárattak, amelyeken csak nemrég nyitottak újra a törzsi vezetők kérelmére. Aznap több tucatnyi diáklány tüntetett Gardez városában a tálibok intézkedése ellen. Számos afgán, köztük Hamid Karzai volt elnök is támogatásáról biztosította a fiatalokat. "A paktiai diáklányok felhívása a lányiskolák újranyitására a mi lányaink felhívása, ez Afganisztán kívánsága" - hangsúlyozta Karzai.

Nőjogi aktivisták videófelvételeket küldtek újságíróknak a megmozdulásról a paktiai diáklányok bátorságát méltatva, akik azt skandálták, hogy "a tálibok félnek a nők oktatásától".

A hatalomba való visszatérésük után a tálibok szigorúan korlátozásták a nők jogait, ismét rájuk kényszerítve az iszlám szigorú előírásait, kizárva őket így a közéletből és a közoktatásból. Az ENSZ gyermekalapja, az UNICEF szerint hárommillió lányt fosztanak meg jelenleg a középiskolába járás jogától.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.