Kulturális okokkal magyarázta a lányoknak fenntartott, kelet-afganisztáni Paktia tartomány középiskoláinak bezárását a radikális iszlamista tálibok oktatási minisztere vasárnap.
Núrullah Munir azt állította, hogy különösen a vidéki térségekben élő afgánok ellenzik a lányaik iskolákba küldését. "Ismerjük az ottani kulturális viszonyokat" - mondta Uruzgán tartományban tett látogatásán Munir.
"A kormányok gyakran nem fordítottak figyelmet a helyi kulturális viszonyokra, ami felkeléseket és a vezetés elleni fatvákat (vallási határozatot) váltott ki" - jelentette ki a tálib tisztségviselő.
A radikálisok szombaton Paktia tartományban több iskolát is bezárattak, amelyeken csak nemrég nyitottak újra a törzsi vezetők kérelmére. Aznap több tucatnyi diáklány tüntetett Gardez városában a tálibok intézkedése ellen. Számos afgán, köztük Hamid Karzai volt elnök is támogatásáról biztosította a fiatalokat. "A paktiai diáklányok felhívása a lányiskolák újranyitására a mi lányaink felhívása, ez Afganisztán kívánsága" - hangsúlyozta Karzai.
Nőjogi aktivisták videófelvételeket küldtek újságíróknak a megmozdulásról a paktiai diáklányok bátorságát méltatva, akik azt skandálták, hogy "a tálibok félnek a nők oktatásától".
A hatalomba való visszatérésük után a tálibok szigorúan korlátozásták a nők jogait, ismét rájuk kényszerítve az iszlám szigorú előírásait, kizárva őket így a közéletből és a közoktatásból. Az ENSZ gyermekalapja, az UNICEF szerint hárommillió lányt fosztanak meg jelenleg a középiskolába járás jogától.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
