Minden, amit a felvételi előtt az Arany János Tehetséggondozó Programról tudni kell

Idén is lesz lehetősége a nyolcadikos diákoknak jelentkezni az Arany János Tehetséggondozó Programba. Most összeszedtünk minden fontos információt a részvétel feltételeiről, a pályázás menetéről és fontosabb határidőkről.

  • Székács Linda

Az idén is meghirdetett állami tehetséggondozó program fő célja a tehetséges diákok középiskolai tanulmányainak segítése, hogy később akár diplomát is szerezhessenek - áll a tájékoztatóban.

Kik jelentkezhetnek?

A programra minden olyan nyolcadikos diák jelentkezhet, aki kilencedik évfolyamon tervezi folytatni a tanulmányait, és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, hátrányos helyzetű, vagy ötezer főnél kisebb településen él.

Azok, akik bekerülnek a kiválasztott intézmények egyikébe, amellett, hogy ösztöndíjat kapnak többek között emelt szintű oktatást biztosítanak számukra bizonyos tantárgyakból, például idegen nyelvekből és matematikából, de segítik azt is, hogy jogosítványt, és nemzetközi ECDL vizsgát szerezzenek számítástechnikából.

A bekerüléshez a jelentkezésen, és a szükséges hivatalos dokumentumok leadásán túl részt kell venni egy központi írásbeli vizsgán, és le kell adni egy önéletrajzot is - áll a tájékoztatóban. A jelentkezési lap az Oktatási Hivatal honlapján lesz elérhető november közepén, a leadási határideje pedig 2022. december 9. lesz.

A 2023-as középiskolai felvételiről szóló, folyamatosan frissülő tartalmainkat itt olvashatjátok.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.