Minden, amit a felvételi előtt az Arany János Tehetséggondozó Programról tudni kell

Idén is lesz lehetősége a nyolcadikos diákoknak jelentkezni az Arany János Tehetséggondozó Programba. Most összeszedtünk minden fontos információt a részvétel feltételeiről, a pályázás menetéről és fontosabb határidőkről.

  • Székács Linda

Az idén is meghirdetett állami tehetséggondozó program fő célja a tehetséges diákok középiskolai tanulmányainak segítése, hogy később akár diplomát is szerezhessenek - áll a tájékoztatóban.

Kik jelentkezhetnek?

A programra minden olyan nyolcadikos diák jelentkezhet, aki kilencedik évfolyamon tervezi folytatni a tanulmányait, és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, hátrányos helyzetű, vagy ötezer főnél kisebb településen él.

Azok, akik bekerülnek a kiválasztott intézmények egyikébe, amellett, hogy ösztöndíjat kapnak többek között emelt szintű oktatást biztosítanak számukra bizonyos tantárgyakból, például idegen nyelvekből és matematikából, de segítik azt is, hogy jogosítványt, és nemzetközi ECDL vizsgát szerezzenek számítástechnikából.

A bekerüléshez a jelentkezésen, és a szükséges hivatalos dokumentumok leadásán túl részt kell venni egy központi írásbeli vizsgán, és le kell adni egy önéletrajzot is - áll a tájékoztatóban. A jelentkezési lap az Oktatási Hivatal honlapján lesz elérhető november közepén, a leadási határideje pedig 2022. december 9. lesz.

A 2023-as középiskolai felvételiről szóló, folyamatosan frissülő tartalmainkat itt olvashatjátok.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.