Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
50-60 milliárd forintra becsülte a Belügyminisztérium az iskolák fűtésének többletköltségét, de az árak hektikusan változnak – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a keddi kormányinfón.
A minisztert arról kérdezték, van-e többletforrás az iskolák megnövekedett rezsijére. „Akkor is a magyar államnak kell fenntartania ezeket az intézményeket, ha a fenntartással kapcsolatos kiadások magasabbak” – mondja Gulyás Gergely, hozzátéve: múlt héten 50-60 milliárd forintra becsülte a Belügyminisztérium az iskolák fűtésének többletköltségét.
De azt is hozzátette, hogy az árak annyira hektikusan változnak, mint az elmúlt években még egyszer sem - könnyen lehet, hogy már ezen a héten egészen más plusz kiadással lehetne számolni.
Lesz távoktatás?
Arra a kérdésre, hogy tervezi-e a kormány az iskolák rezsiköltségének megemelkedése miatt távoktatás bevezetését, Gulyás Gergely azt mondta, egyelőre nincs ilyen kormánydöntés, „én abból indulok ki, hogy a kórházakat, a szociális intézményeket, az iskolákat mindenképpen, minden körülmények között nyitva kell tartani”.
A múlt héten elhíresült - egyébként 1997 óta érvényben lévő - 20 fokos minimumhőmérsékletről azt mondta, úgy véli, az állami intézményekben meg kell vizsgálni, hogy milyen hőfokra kell fűteni az épületeket, erről a fűtésszezon kezdetére dönteni kell, de semmiféle kormánydöntés nem született a 20 fokos határról.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter bejelentette, hogy a jövőben ismét szerepet kapnak a tantestületek az igazgatói pályázatok véleményezésében.