50-60 milliárd forintra becsülte a Belügyminisztérium az iskolák fűtésének többletköltségét, de az árak hektikusan változnak – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a keddi kormányinfón.
A minisztert arról kérdezték, van-e többletforrás az iskolák megnövekedett rezsijére. „Akkor is a magyar államnak kell fenntartania ezeket az intézményeket, ha a fenntartással kapcsolatos kiadások magasabbak” – mondja Gulyás Gergely, hozzátéve: múlt héten 50-60 milliárd forintra becsülte a Belügyminisztérium az iskolák fűtésének többletköltségét.
De azt is hozzátette, hogy az árak annyira hektikusan változnak, mint az elmúlt években még egyszer sem - könnyen lehet, hogy már ezen a héten egészen más plusz kiadással lehetne számolni.
Lesz távoktatás?
Arra a kérdésre, hogy tervezi-e a kormány az iskolák rezsiköltségének megemelkedése miatt távoktatás bevezetését, Gulyás Gergely azt mondta, egyelőre nincs ilyen kormánydöntés, „én abból indulok ki, hogy a kórházakat, a szociális intézményeket, az iskolákat mindenképpen, minden körülmények között nyitva kell tartani”.
A múlt héten elhíresült - egyébként 1997 óta érvényben lévő - 20 fokos minimumhőmérsékletről azt mondta, úgy véli, az állami intézményekben meg kell vizsgálni, hogy milyen hőfokra kell fűteni az épületeket, erről a fűtésszezon kezdetére dönteni kell, de semmiféle kormánydöntés nem született a 20 fokos határról.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
