Hatalomra jutásuk egyéves évfordulóját ünneplik hétfőn a tálibok Afganisztánban. Egy éve korlátozzák az afgán lányok tanulását.
"Ez a nap a győzelem és az öröm napja az afgán nép és a muszlimok számára" - fogalmazott Twitteren Bilál Karími, a tálib kormány egyik szóvivője. A Reuters hírügynökség arról számol be, hogy a radikálisok kisebb csoportokban, visszafogottan ünnepeltek Kabul utcáin, néhányan a levegőbe lőttek, mások a tálibok zászlóját lengették.
A radikálisok tavaly augusztus 15-én ellenállás nélkül vették be Kabult, az Afganisztánban 20 éve állomásozó nemzetközi haderő pedig ezt követően kivonult az országból. A nemzetközi közösség egyelőre nem ismeri el a tálib kormányzatot, és garanciákat követel az emberi jogok, egyebek között a nők jogainak tiszteletben tartására.
Hatalomra jutásuk után a tálibok ígéretet tettek, hogy nem térnek vissza 1996 és 2001 közötti uralmuk szigorú törvénykezéséhez, de azóta számos korlátozást vezettek be: az egyik legfájóbb döntés az volt, hogy korlátozták a lányok iskolába járását is: az oktatást csak a hatodik osztályig engedik meg.
Az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) idén márciusban arról tájékoztatott, hogy az országban nőtt a gyerekházasságok száma nemcsak vidéken, hanem nagyobb városokban is. Emberi jogi szervezetek korábban arra figyelmeztettek, hogy a lányok eltiltása az oktatástól korai férjhez adásukhoz vezethet. A Save the Children nemzetközi segélyszervezet szerint mintegy egymillió gyerek kényszerül dolgozni az országban.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
