Egy év alatt afgán lányok tízezrei szorultak ki az oktatásból

Hatalomra jutásuk egyéves évfordulóját ünneplik hétfőn a tálibok Afganisztánban. Egy éve korlátozzák az afgán lányok tanulását.

  • Eduline/MTI

"Ez a nap a győzelem és az öröm napja az afgán nép és a muszlimok számára" - fogalmazott Twitteren Bilál Karími, a tálib kormány egyik szóvivője. A Reuters hírügynökség arról számol be, hogy a radikálisok kisebb csoportokban, visszafogottan ünnepeltek Kabul utcáin, néhányan a levegőbe lőttek, mások a tálibok zászlóját lengették.

A radikálisok tavaly augusztus 15-én ellenállás nélkül vették be Kabult, az Afganisztánban 20 éve állomásozó nemzetközi haderő pedig ezt követően kivonult az országból. A nemzetközi közösség egyelőre nem ismeri el a tálib kormányzatot, és garanciákat követel az emberi jogok, egyebek között a nők jogainak tiszteletben tartására.

Hatalomra jutásuk után a tálibok ígéretet tettek, hogy nem térnek vissza 1996 és 2001 közötti uralmuk szigorú törvénykezéséhez, de azóta számos korlátozást vezettek be: az egyik legfájóbb döntés az volt, hogy korlátozták a lányok iskolába járását is: az oktatást csak a hatodik osztályig engedik meg.

Az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) idén márciusban arról tájékoztatott, hogy az országban nőtt a gyerekházasságok száma nemcsak vidéken, hanem nagyobb városokban is. Emberi jogi szervezetek korábban arra figyelmeztettek, hogy a lányok eltiltása az oktatástól korai férjhez adásukhoz vezethet. A Save the Children nemzetközi segélyszervezet szerint mintegy egymillió gyerek kényszerül dolgozni az országban.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.