A megbecsültség hiánya és az alacsony fizetés tanárhiányhoz vezet, de most kivételesen nem Magyarországról, hanem Ausztráliáról beszélünk. Ott hogyan kezelik a problémát?
A hét elején az ausztrál oktatási minisztérium felhívta a többi miniszter figyelmét az egyre aggasztóbb középiskolai tanárhiányra, akik erre (számunkra talán meglepő módon) egyből megoldást kerestek: összeültek tanácskozni, és aláírtak egy stratégiát – írja az ABC ausztrál híroldal.
A stratégia többek között arról szól, hogyan lehet a tanári pálya felé terelni az embereket és támogatni azokat, akik még nem hagyták el azt. A tárgyalás azért is tudott sikeresen zajlani, mert nem csak politikusok vettek részt rajta, de tanárokat, iskolaigazgatókat és a szakszervezetek képviselőit is meghívták.
A kezdő tanárok nem keresnek rosszul az oktatási miniszter szerint, de tíz éven belül elérik a fizetésük maximumát, és onnantól kezdve nincs hova fejlődniük, kivéve, ha igazgatók lesznek. Ez a rendszer nem elég motiváló, ezért is van szükség változtatásra. Azt ígérik, hogy a tanárok - gyakran akár hetvenórás - munkahetét is lényegesen csökkenteni fogják.
A tervezeten folyamatosan dolgoznak a miniszterek, amelyről végleges döntést decemberben hoznak majd.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
