400 milliárd forintból emelné a pedagógusok fizetését a kormány, pár évre inflációkövetővé tennék a béreket

A pedagógusok átlagbére 2028-ra érje el a magyarországi diplomás-átlagbér 80 százalékát – ez szerepel célként abban a stratégiában, amelyet a kormány nyújtott be az Európai Bizottságnak.

  • Eduline

A dokumentumból – amelyből a Népszava közölt részleteket – az is kiderül, hogy a kormány az eddigiektől eltérően inflációkövetővé tenné a pedagógusbéreket, legalábbis a következő néhány évre. A béremelésre összesen 978,7 millió eurót, vagyis körülbelül 400 milliárd forintot szánnának.

A bérfejlesztés pedig két részből, egy egységes és egy differenciált „bérösztönzésből” állna, utóbbihoz egy új teljesítményértékelést vezetnének be. Bevezetnének egy, „a hivatás presztízsét is jelző” pedagógus-igazolványt kedvezményekkel, kibővítenék a pedagógusoknak adható elismerések körét, és – főleg a pályakezdőknek és a pedagógus házaspároknak – szolgálati lakásokat alakítanának ki.

A kormány elismeri, hogy a magyarországi pedagógusok keresete elmarad az európai átlagtól, átlagfizetésük 2020-ban a diplomás-átlagbér 63,6 százaléka volt, míg az EU- és az OECD-országokban 80-90 százalék.

A lap azt írja, a dokumentum alapján a kormány elismerte azt is, hogy a gyenge pedagógus-utánpótlás egyik oka a versenyképes fizetés hiánya, és hogy a 2013-ban bevezetett életpályamodellnek komoly hibái vannak – például az, hogy a legmagasabb fizetési fokozatot csak 42 év munka után lehet elérni.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.