Komoly tanárhiánnyal küzdenek az iskolák. És most kivételesen nem Magyarországról beszélünk

Franciaország a 1035 meghirdetett matematikatanári állásra 816 pedagógust tudnak felvenni - ez az adat jól mutatja, mennyit veszített népszerűségből a pedagóguspálya.

  • Kazinczy Bálint

Egyre kevesebben jelentkeznek tanári állásokra Franciaországban – olvasható a 20 Minutes hírportál összefoglalójában. Pedagógus-szakszervezetek közös levélben fordultak Elisabeth Borne miniszterelnökhöz, evveb arra hívták fel a figyelmét, hogy a tanévkezdés aggodalomra ad okot, mert tanárhiánnyal kell számolniuk.

A helyzet a fővárosnak is otthont adó Ile-de-France régióban különösen nehéz, Párizsban például a 219 meghirdetett tanári állásra 180 jelentkezőt tudtak szerződtetni.

A minisztérium a toborzási folyamat reformjával magyarázta a munkaerőhiányt. Míg korábban már a mesterképzés első évében jelentkezhettek a hallgatók tanári állásokra, addig most már csak a második évben. Úgy vélik, a probléma átmeneti, így „nincs vörös riasztás, csak egy átmeneti és súlytalan narancsjelzésről beszélhetünk.”

A tanári állásokra jelentkezők száma már tíz éve csökken - azóta nem elég alapképzést elvégezni, hanem mesterszakos diploma is kell a munkába álláshoz. Az RTL összefoglalója szerint sok hallgató úgy dönt, inkább másik szakmát.

Június végén az új francia oktatási miniszter jelentős béremelést jelentett be az ágazatban: 1500-ról nettó 2000 euróra emelik a kezdő pedagógusok bérét jövő évtől.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.