Franciaország a 1035 meghirdetett matematikatanári állásra 816 pedagógust tudnak felvenni - ez az adat jól mutatja, mennyit veszített népszerűségből a pedagóguspálya.
Egyre kevesebben jelentkeznek tanári állásokra Franciaországban – olvasható a 20 Minutes hírportál összefoglalójában. Pedagógus-szakszervezetek közös levélben fordultak Elisabeth Borne miniszterelnökhöz, evveb arra hívták fel a figyelmét, hogy a tanévkezdés aggodalomra ad okot, mert tanárhiánnyal kell számolniuk.
A helyzet a fővárosnak is otthont adó Ile-de-France régióban különösen nehéz, Párizsban például a 219 meghirdetett tanári állásra 180 jelentkezőt tudtak szerződtetni.
A minisztérium a toborzási folyamat reformjával magyarázta a munkaerőhiányt. Míg korábban már a mesterképzés első évében jelentkezhettek a hallgatók tanári állásokra, addig most már csak a második évben. Úgy vélik, a probléma átmeneti, így „nincs vörös riasztás, csak egy átmeneti és súlytalan narancsjelzésről beszélhetünk.”
A tanári állásokra jelentkezők száma már tíz éve csökken - azóta nem elég alapképzést elvégezni, hanem mesterszakos diploma is kell a munkába álláshoz. Az RTL összefoglalója szerint sok hallgató úgy dönt, inkább másik szakmát.
Június végén az új francia oktatási miniszter jelentős béremelést jelentett be az ágazatban: 1500-ról nettó 2000 euróra emelik a kezdő pedagógusok bérét jövő évtől.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
