Franciaország a 1035 meghirdetett matematikatanári állásra 816 pedagógust tudnak felvenni - ez az adat jól mutatja, mennyit veszített népszerűségből a pedagóguspálya.
Egyre kevesebben jelentkeznek tanári állásokra Franciaországban – olvasható a 20 Minutes hírportál összefoglalójában. Pedagógus-szakszervezetek közös levélben fordultak Elisabeth Borne miniszterelnökhöz, evveb arra hívták fel a figyelmét, hogy a tanévkezdés aggodalomra ad okot, mert tanárhiánnyal kell számolniuk.
A helyzet a fővárosnak is otthont adó Ile-de-France régióban különösen nehéz, Párizsban például a 219 meghirdetett tanári állásra 180 jelentkezőt tudtak szerződtetni.
A minisztérium a toborzási folyamat reformjával magyarázta a munkaerőhiányt. Míg korábban már a mesterképzés első évében jelentkezhettek a hallgatók tanári állásokra, addig most már csak a második évben. Úgy vélik, a probléma átmeneti, így „nincs vörös riasztás, csak egy átmeneti és súlytalan narancsjelzésről beszélhetünk.”
A tanári állásokra jelentkezők száma már tíz éve csökken - azóta nem elég alapképzést elvégezni, hanem mesterszakos diploma is kell a munkába álláshoz. Az RTL összefoglalója szerint sok hallgató úgy dönt, inkább másik szakmát.
Június végén az új francia oktatási miniszter jelentős béremelést jelentett be az ágazatban: 1500-ról nettó 2000 euróra emelik a kezdő pedagógusok bérét jövő évtől.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
