Franciaország a 1035 meghirdetett matematikatanári állásra 816 pedagógust tudnak felvenni - ez az adat jól mutatja, mennyit veszített népszerűségből a pedagóguspálya.
Egyre kevesebben jelentkeznek tanári állásokra Franciaországban – olvasható a 20 Minutes hírportál összefoglalójában. Pedagógus-szakszervezetek közös levélben fordultak Elisabeth Borne miniszterelnökhöz, evveb arra hívták fel a figyelmét, hogy a tanévkezdés aggodalomra ad okot, mert tanárhiánnyal kell számolniuk.
A helyzet a fővárosnak is otthont adó Ile-de-France régióban különösen nehéz, Párizsban például a 219 meghirdetett tanári állásra 180 jelentkezőt tudtak szerződtetni.
A minisztérium a toborzási folyamat reformjával magyarázta a munkaerőhiányt. Míg korábban már a mesterképzés első évében jelentkezhettek a hallgatók tanári állásokra, addig most már csak a második évben. Úgy vélik, a probléma átmeneti, így „nincs vörös riasztás, csak egy átmeneti és súlytalan narancsjelzésről beszélhetünk.”
A tanári állásokra jelentkezők száma már tíz éve csökken - azóta nem elég alapképzést elvégezni, hanem mesterszakos diploma is kell a munkába álláshoz. Az RTL összefoglalója szerint sok hallgató úgy dönt, inkább másik szakmát.
Június végén az új francia oktatási miniszter jelentős béremelést jelentett be az ágazatban: 1500-ról nettó 2000 euróra emelik a kezdő pedagógusok bérét jövő évtől.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Csalódottságát fejezte ki Pankotai Lili, amiért Magyar Péter a franciaországi tüntetések kapcsán a szigorú migrációs politika szükségességét hangsúlyozta.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött.
Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény
Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Hamarosan kiderülhet, mekkora forrást szán a kormány a nevelést-oktatást közvetlenül segítő és technikai dolgozók béremelésére. Magyar Péter hétfő délután ismerteti a 2027-es költségvetés terveit, amelyben az ígéretek szerint az oktatás is kiemelt szerepet kap. A kérdés már csak az, hogy a régóta várt konkrétumok is elhangzanak-e a bejelentésen.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Hallgatói és oktatói beszámolók szerint húsz-harminc éve a BGE-n tanító tanárok is felmondtak, gyakoriak az 50-60 fős szemináriumok, és olyan is előfordult, hogy egy 300 fős előadást mindössze 150 férőhelyes terembe írtak ki.
