Bár a négynapos munkahét bevezetéséről az egész világon vitáznak, a brit parlament inkább nem kér belőle.
148 ezren írták alá azt a petíciót, ami a négynapos tanítási hét bevezetését javasolja – írja a BBC.
Korábban már megírtuk, hogy több walesi általános és középiskolában is azzal kísérleteztek, hogy egy órával növelték a tanórák számát annak érdekében, hogy bepótolják a koronavírus-járvány miatt kiesett tanítási időt. Mivel úgy tűnik, ez bevált, és a diákok örömmel töltenek el plusz 1-2 órát olyan foglalkozásokon, mint a zeneórák, küzdősportok, és különböző közös csoportmunkák, a britek most a négynapos tanítási hét bevezetését szeretnék, ehhez pedig petíciót nyújtottak be a brit parlamentnek.
Megoldás a mentális problémákra
A brit egészségügy, az NHS szerint több mint 420 ezer gyereket kezelnek mentális problémák miatt Angliában, de ennél sokkal többen lehetnek azok, akik nem fordulnak segítségért. A gyermekkori szorongás és depresszió legfőbb kiváltó okai között a rossz körülmények, családi háttér, és bántalmazás mellett az iskola szerepel. Erre jelentene megoldást a négynapos munkahét bevezetése, ami bár hétfőtől-csütörtökig hosszabb tanítási napokat jelentene, a gyerekeknek három hétvégi napjuk lenne arra, hogy pihenjenek és feltöltődjenek.
A parlamenti vita elnöke, Catherine McKinnell szerint érdemes odafigyelni a tanulók mentális egészségére és szükségleteire, azonban a brit oktatási miniszter, Robin Walker úgy nyilatkozott, hogy iskolában töltött idő maximalizálása kulcsfontosságú, így a négy napos munkahetet a brit kormány nem szavazza meg. Helyette egy mentális egészségért felelős szakszervezettel együttműködve igyekeznek színesebbé, és boldogabbá tenni a tanulók mindennapjait.
Pedig van, ahol évek óta működik a rövid iskolahét
Ahogy korábban írtunk róla, az Egyesült Államokban már több mint 1600 iskola vezette be a négynapos munkahetet: Colorado állam vezeti a listát, ahol 178 tankerületből 111 iskolái működnek így. Az átállást a legtöbb esetben a pénzügyi nehézségek kényszerítették ki: az intézmények így tudtak spórolni a gyerekek szállításának vagy az épület rezsijének költségein. Nem titkolt cél volt az is, hogy a coloradói iskolák vonzóbbá váljanak a tanárok számára, akik ebben az államban keresnek a legkevesebbet.
A négynapos rendszer bevezetésekor a szülők és a tanárok egyaránt tele voltak kétségekkel: míg előbbiek a gyerekek felügyelete miatt aggódtak, addig utóbbiak attól tartottak, csökkenni fog a bérük a rövidített munkarend miatt. A fizetéscsökkentés nem történt meg, ugyanis a tanárok a fennmaradt négy napon több órát dolgoznak, mint azelőtt.
A coloradói iskolákban a rövidített munkahét nem egyenlő a megnyirbált tananyaggal, sőt épp ellenkezőleg: míg korábban lazább délutáni foglalkozásokat, például filmnézést szerveztek a gyerekeknek, mióta azonban a négynapos munkahétre álltak át, tényleg "csengőtől csengőig" tanulnak a diákok. Egy denveri intézményben arról számolnak be a pedagógusok, hogy az órák hatékonyabbá váltak: szerintük a négynapos munkahét az oktatás egészségesebb és kiegyensúlyozottabb formája.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
