A négynapos iskolahét sok problémát oldana meg, a brit parlament egyelőre mégsem kér belőle

Bár a négynapos munkahét bevezetéséről az egész világon vitáznak, a brit parlament inkább nem kér belőle.

  • Székács Linda

148 ezren írták alá azt a petíciót, ami a négynapos tanítási hét bevezetését javasolja – írja a BBC.

Korábban már megírtuk, hogy több walesi általános és középiskolában is azzal kísérleteztek, hogy egy órával növelték a tanórák számát annak érdekében, hogy bepótolják a koronavírus-járvány miatt kiesett tanítási időt. Mivel úgy tűnik, ez bevált, és a diákok örömmel töltenek el plusz 1-2 órát olyan foglalkozásokon, mint a zeneórák, küzdősportok, és különböző közös csoportmunkák, a britek most a négynapos tanítási hét bevezetését szeretnék, ehhez pedig petíciót nyújtottak be a brit parlamentnek.

Megoldás a mentális problémákra

A brit egészségügy, az NHS szerint több mint 420 ezer gyereket kezelnek mentális problémák miatt Angliában, de ennél sokkal többen lehetnek azok, akik nem fordulnak segítségért. A gyermekkori szorongás és depresszió legfőbb kiváltó okai között a rossz körülmények, családi háttér, és bántalmazás mellett az iskola szerepel. Erre jelentene megoldást a négynapos munkahét bevezetése, ami bár hétfőtől-csütörtökig hosszabb tanítási napokat jelentene, a gyerekeknek három hétvégi napjuk lenne arra, hogy pihenjenek és feltöltődjenek.

A parlamenti vita elnöke, Catherine McKinnell szerint érdemes odafigyelni a tanulók mentális egészségére és szükségleteire, azonban a brit oktatási miniszter, Robin Walker úgy nyilatkozott, hogy iskolában töltött idő maximalizálása kulcsfontosságú, így a négy napos munkahetet a brit kormány nem szavazza meg. Helyette egy mentális egészségért felelős szakszervezettel együttműködve igyekeznek színesebbé, és boldogabbá tenni a tanulók mindennapjait.

Pedig van, ahol évek óta működik a rövid iskolahét

Ahogy korábban írtunk róla, az Egyesült Államokban már több mint 1600 iskola vezette be a négynapos munkahetet: Colorado állam vezeti a listát, ahol 178 tankerületből 111 iskolái működnek így. Az átállást a legtöbb esetben a pénzügyi nehézségek kényszerítették ki: az intézmények így tudtak spórolni a gyerekek szállításának vagy az épület rezsijének költségein. Nem titkolt cél volt az is, hogy a coloradói iskolák vonzóbbá váljanak a tanárok számára, akik ebben az államban keresnek a legkevesebbet.

A négynapos rendszer bevezetésekor a szülők és a tanárok egyaránt tele voltak kétségekkel: míg előbbiek a gyerekek felügyelete miatt aggódtak, addig utóbbiak attól tartottak, csökkenni fog a bérük a rövidített munkarend miatt. A fizetéscsökkentés nem történt meg, ugyanis a tanárok a fennmaradt négy napon több órát dolgoznak, mint azelőtt.

A coloradói iskolákban a rövidített munkahét nem egyenlő a megnyirbált tananyaggal, sőt épp ellenkezőleg: míg korábban lazább délutáni foglalkozásokat, például filmnézést szerveztek a gyerekeknek, mióta azonban a négynapos munkahétre álltak át, tényleg "csengőtől csengőig" tanulnak a diákok. Egy denveri intézményben arról számolnak be a pedagógusok, hogy az órák hatékonyabbá váltak: szerintük a négynapos munkahét az oktatás egészségesebb és kiegyensúlyozottabb formája.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.