A négynapos iskolahét sok problémát oldana meg, a brit parlament egyelőre mégsem kér belőle

Bár a négynapos munkahét bevezetéséről az egész világon vitáznak, a brit parlament inkább nem kér belőle.

  • Székács Linda

148 ezren írták alá azt a petíciót, ami a négynapos tanítási hét bevezetését javasolja – írja a BBC.

Korábban már megírtuk, hogy több walesi általános és középiskolában is azzal kísérleteztek, hogy egy órával növelték a tanórák számát annak érdekében, hogy bepótolják a koronavírus-járvány miatt kiesett tanítási időt. Mivel úgy tűnik, ez bevált, és a diákok örömmel töltenek el plusz 1-2 órát olyan foglalkozásokon, mint a zeneórák, küzdősportok, és különböző közös csoportmunkák, a britek most a négynapos tanítási hét bevezetését szeretnék, ehhez pedig petíciót nyújtottak be a brit parlamentnek.

Megoldás a mentális problémákra

A brit egészségügy, az NHS szerint több mint 420 ezer gyereket kezelnek mentális problémák miatt Angliában, de ennél sokkal többen lehetnek azok, akik nem fordulnak segítségért. A gyermekkori szorongás és depresszió legfőbb kiváltó okai között a rossz körülmények, családi háttér, és bántalmazás mellett az iskola szerepel. Erre jelentene megoldást a négynapos munkahét bevezetése, ami bár hétfőtől-csütörtökig hosszabb tanítási napokat jelentene, a gyerekeknek három hétvégi napjuk lenne arra, hogy pihenjenek és feltöltődjenek.

A parlamenti vita elnöke, Catherine McKinnell szerint érdemes odafigyelni a tanulók mentális egészségére és szükségleteire, azonban a brit oktatási miniszter, Robin Walker úgy nyilatkozott, hogy iskolában töltött idő maximalizálása kulcsfontosságú, így a négy napos munkahetet a brit kormány nem szavazza meg. Helyette egy mentális egészségért felelős szakszervezettel együttműködve igyekeznek színesebbé, és boldogabbá tenni a tanulók mindennapjait.

Pedig van, ahol évek óta működik a rövid iskolahét

Ahogy korábban írtunk róla, az Egyesült Államokban már több mint 1600 iskola vezette be a négynapos munkahetet: Colorado állam vezeti a listát, ahol 178 tankerületből 111 iskolái működnek így. Az átállást a legtöbb esetben a pénzügyi nehézségek kényszerítették ki: az intézmények így tudtak spórolni a gyerekek szállításának vagy az épület rezsijének költségein. Nem titkolt cél volt az is, hogy a coloradói iskolák vonzóbbá váljanak a tanárok számára, akik ebben az államban keresnek a legkevesebbet.

A négynapos rendszer bevezetésekor a szülők és a tanárok egyaránt tele voltak kétségekkel: míg előbbiek a gyerekek felügyelete miatt aggódtak, addig utóbbiak attól tartottak, csökkenni fog a bérük a rövidített munkarend miatt. A fizetéscsökkentés nem történt meg, ugyanis a tanárok a fennmaradt négy napon több órát dolgoznak, mint azelőtt.

A coloradói iskolákban a rövidített munkahét nem egyenlő a megnyirbált tananyaggal, sőt épp ellenkezőleg: míg korábban lazább délutáni foglalkozásokat, például filmnézést szerveztek a gyerekeknek, mióta azonban a négynapos munkahétre álltak át, tényleg "csengőtől csengőig" tanulnak a diákok. Egy denveri intézményben arról számolnak be a pedagógusok, hogy az órák hatékonyabbá váltak: szerintük a négynapos munkahét az oktatás egészségesebb és kiegyensúlyozottabb formája.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.