A négynapos iskolahét sok problémát oldana meg, a brit parlament egyelőre mégsem kér belőle

Bár a négynapos munkahét bevezetéséről az egész világon vitáznak, a brit parlament inkább nem kér belőle.

  • Székács Linda

148 ezren írták alá azt a petíciót, ami a négynapos tanítási hét bevezetését javasolja – írja a BBC.

Korábban már megírtuk, hogy több walesi általános és középiskolában is azzal kísérleteztek, hogy egy órával növelték a tanórák számát annak érdekében, hogy bepótolják a koronavírus-járvány miatt kiesett tanítási időt. Mivel úgy tűnik, ez bevált, és a diákok örömmel töltenek el plusz 1-2 órát olyan foglalkozásokon, mint a zeneórák, küzdősportok, és különböző közös csoportmunkák, a britek most a négynapos tanítási hét bevezetését szeretnék, ehhez pedig petíciót nyújtottak be a brit parlamentnek.

Megoldás a mentális problémákra

A brit egészségügy, az NHS szerint több mint 420 ezer gyereket kezelnek mentális problémák miatt Angliában, de ennél sokkal többen lehetnek azok, akik nem fordulnak segítségért. A gyermekkori szorongás és depresszió legfőbb kiváltó okai között a rossz körülmények, családi háttér, és bántalmazás mellett az iskola szerepel. Erre jelentene megoldást a négynapos munkahét bevezetése, ami bár hétfőtől-csütörtökig hosszabb tanítási napokat jelentene, a gyerekeknek három hétvégi napjuk lenne arra, hogy pihenjenek és feltöltődjenek.

A parlamenti vita elnöke, Catherine McKinnell szerint érdemes odafigyelni a tanulók mentális egészségére és szükségleteire, azonban a brit oktatási miniszter, Robin Walker úgy nyilatkozott, hogy iskolában töltött idő maximalizálása kulcsfontosságú, így a négy napos munkahetet a brit kormány nem szavazza meg. Helyette egy mentális egészségért felelős szakszervezettel együttműködve igyekeznek színesebbé, és boldogabbá tenni a tanulók mindennapjait.

Pedig van, ahol évek óta működik a rövid iskolahét

Ahogy korábban írtunk róla, az Egyesült Államokban már több mint 1600 iskola vezette be a négynapos munkahetet: Colorado állam vezeti a listát, ahol 178 tankerületből 111 iskolái működnek így. Az átállást a legtöbb esetben a pénzügyi nehézségek kényszerítették ki: az intézmények így tudtak spórolni a gyerekek szállításának vagy az épület rezsijének költségein. Nem titkolt cél volt az is, hogy a coloradói iskolák vonzóbbá váljanak a tanárok számára, akik ebben az államban keresnek a legkevesebbet.

A négynapos rendszer bevezetésekor a szülők és a tanárok egyaránt tele voltak kétségekkel: míg előbbiek a gyerekek felügyelete miatt aggódtak, addig utóbbiak attól tartottak, csökkenni fog a bérük a rövidített munkarend miatt. A fizetéscsökkentés nem történt meg, ugyanis a tanárok a fennmaradt négy napon több órát dolgoznak, mint azelőtt.

A coloradói iskolákban a rövidített munkahét nem egyenlő a megnyirbált tananyaggal, sőt épp ellenkezőleg: míg korábban lazább délutáni foglalkozásokat, például filmnézést szerveztek a gyerekeknek, mióta azonban a négynapos munkahétre álltak át, tényleg "csengőtől csengőig" tanulnak a diákok. Egy denveri intézményben arról számolnak be a pedagógusok, hogy az órák hatékonyabbá váltak: szerintük a négynapos munkahét az oktatás egészségesebb és kiegyensúlyozottabb formája.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.