Bár a négynapos munkahét bevezetéséről az egész világon vitáznak, a brit parlament inkább nem kér belőle.
148 ezren írták alá azt a petíciót, ami a négynapos tanítási hét bevezetését javasolja – írja a BBC.
Korábban már megírtuk, hogy több walesi általános és középiskolában is azzal kísérleteztek, hogy egy órával növelték a tanórák számát annak érdekében, hogy bepótolják a koronavírus-járvány miatt kiesett tanítási időt. Mivel úgy tűnik, ez bevált, és a diákok örömmel töltenek el plusz 1-2 órát olyan foglalkozásokon, mint a zeneórák, küzdősportok, és különböző közös csoportmunkák, a britek most a négynapos tanítási hét bevezetését szeretnék, ehhez pedig petíciót nyújtottak be a brit parlamentnek.
Megoldás a mentális problémákra
A brit egészségügy, az NHS szerint több mint 420 ezer gyereket kezelnek mentális problémák miatt Angliában, de ennél sokkal többen lehetnek azok, akik nem fordulnak segítségért. A gyermekkori szorongás és depresszió legfőbb kiváltó okai között a rossz körülmények, családi háttér, és bántalmazás mellett az iskola szerepel. Erre jelentene megoldást a négynapos munkahét bevezetése, ami bár hétfőtől-csütörtökig hosszabb tanítási napokat jelentene, a gyerekeknek három hétvégi napjuk lenne arra, hogy pihenjenek és feltöltődjenek.
A parlamenti vita elnöke, Catherine McKinnell szerint érdemes odafigyelni a tanulók mentális egészségére és szükségleteire, azonban a brit oktatási miniszter, Robin Walker úgy nyilatkozott, hogy iskolában töltött idő maximalizálása kulcsfontosságú, így a négy napos munkahetet a brit kormány nem szavazza meg. Helyette egy mentális egészségért felelős szakszervezettel együttműködve igyekeznek színesebbé, és boldogabbá tenni a tanulók mindennapjait.
Pedig van, ahol évek óta működik a rövid iskolahét
Ahogy korábban írtunk róla, az Egyesült Államokban már több mint 1600 iskola vezette be a négynapos munkahetet: Colorado állam vezeti a listát, ahol 178 tankerületből 111 iskolái működnek így. Az átállást a legtöbb esetben a pénzügyi nehézségek kényszerítették ki: az intézmények így tudtak spórolni a gyerekek szállításának vagy az épület rezsijének költségein. Nem titkolt cél volt az is, hogy a coloradói iskolák vonzóbbá váljanak a tanárok számára, akik ebben az államban keresnek a legkevesebbet.
A négynapos rendszer bevezetésekor a szülők és a tanárok egyaránt tele voltak kétségekkel: míg előbbiek a gyerekek felügyelete miatt aggódtak, addig utóbbiak attól tartottak, csökkenni fog a bérük a rövidített munkarend miatt. A fizetéscsökkentés nem történt meg, ugyanis a tanárok a fennmaradt négy napon több órát dolgoznak, mint azelőtt.
A coloradói iskolákban a rövidített munkahét nem egyenlő a megnyirbált tananyaggal, sőt épp ellenkezőleg: míg korábban lazább délutáni foglalkozásokat, például filmnézést szerveztek a gyerekeknek, mióta azonban a négynapos munkahétre álltak át, tényleg "csengőtől csengőig" tanulnak a diákok. Egy denveri intézményben arról számolnak be a pedagógusok, hogy az órák hatékonyabbá váltak: szerintük a négynapos munkahét az oktatás egészségesebb és kiegyensúlyozottabb formája.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
