Mikor kezdődik a 2022/23-as tanév, és mikor lesz az őszi szünet?

Bár még mindig nem jelent meg a 2022/23-as tanév hivatalos menetrendje, megnéztük, hogy a korábbi évek alapján mire számíthatnak a diákok és a szüleik szeptembertől.

  • Eduline

Figyelem, a cikk nem a hivatalos kormányrendelet alapján született, de a korábbi tapasztalataink alapján nagy eltérés nem lehet az alábbi dátumok és a tanév hivatalos rendje között.

A 2022-2023-as tanév várhatóan szeptember 1-jén, csütörtökön kezdődik, és 2023. június 15-ig, csütörtökig tart majd, kivéve a végzősöknek, akik az érettségi előtt zárják a tanévet. A tanév első félévének hagyományosan január 20-án van vége, az iskolák általában január végéig értesítik a diákokat és a szülőket a félévi eredményekről.

Az őszi szünet az eddigi tapasztalatok alapján október 23. és november 2. körül szokott lenni, 2022-ben viszont október 23. vasárnapra esik. Így az őszi szünet vélhetően október 22-től (szombattól) november 2-ig (szerdáig) tart majd.

A téli szünet előtti utolsó tanítási nap 2022. december 21-22. (szerda vagy csütörtök) lesz, az viszont kérdéses, mikor kell először iskolába menni, ugyanis január 2-a hétfő.

A tavaszi szünet húsvét körül szokott lenni, ez 2023-ban április 7-10. között lesz, így a szünetre is április elején lehet számítani.

Ha megjelenik a 2022/23-as tanév rendje, frissítjük a cikket az új dátumokkal.

Amit már most tudunk

A munkarendet meghatározó minisztérium úgy döntött, hogy 2023-ban egyetlen egynapos, "ledolgozós” hétvége sem lesz. De mikor lesznek hosszú hétvégék? Itt megnézhetitek a listát.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.