Mikor kezdődik a 2022/23-as tanév, és mikor lesz az őszi szünet?

Bár még mindig nem jelent meg a 2022/23-as tanév hivatalos menetrendje, megnéztük, hogy a korábbi évek alapján mire számíthatnak a diákok és a szüleik szeptembertől.

  • Eduline

Figyelem, a cikk nem a hivatalos kormányrendelet alapján született, de a korábbi tapasztalataink alapján nagy eltérés nem lehet az alábbi dátumok és a tanév hivatalos rendje között.

A 2022-2023-as tanév várhatóan szeptember 1-jén, csütörtökön kezdődik, és 2023. június 15-ig, csütörtökig tart majd, kivéve a végzősöknek, akik az érettségi előtt zárják a tanévet. A tanév első félévének hagyományosan január 20-án van vége, az iskolák általában január végéig értesítik a diákokat és a szülőket a félévi eredményekről.

Az őszi szünet az eddigi tapasztalatok alapján október 23. és november 2. körül szokott lenni, 2022-ben viszont október 23. vasárnapra esik. Így az őszi szünet vélhetően október 22-től (szombattól) november 2-ig (szerdáig) tart majd.

A téli szünet előtti utolsó tanítási nap 2022. december 21-22. (szerda vagy csütörtök) lesz, az viszont kérdéses, mikor kell először iskolába menni, ugyanis január 2-a hétfő.

A tavaszi szünet húsvét körül szokott lenni, ez 2023-ban április 7-10. között lesz, így a szünetre is április elején lehet számítani.

Ha megjelenik a 2022/23-as tanév rendje, frissítjük a cikket az új dátumokkal.

Amit már most tudunk

A munkarendet meghatározó minisztérium úgy döntött, hogy 2023-ban egyetlen egynapos, "ledolgozós” hétvége sem lesz. De mikor lesznek hosszú hétvégék? Itt megnézhetitek a listát.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István