Világszerte majdnem 222 millió gyerek nem kap megfelelő oktatást - közölte kedden Genfben az ENSZ válságövezeti oktatásügyekkel foglalkozó alapja.
A szervezet friss felmérése szerint 78 millióra tehető azoknak a 3 és 18 év közöttiek a száma, akik nem vesznek részt a közoktatásban, további 20 millióan pedig éhesen és pszichológiai támogatás nélkül végzik el az iskolát. Körülbelül 120 millió gyerek jár ugyan iskolába, de képtelen elsajátítani az alapvető olvasási és számtani képességeket.
A legszegényebb országok iskoláinak több mint felében nincs ivóvíz, és a tanulók 40 százaléka tud csak naponta kezet mosni. Az oktatási intézményeknek pedig csak harmadában van megbízható áramellátás.
A Nem várhat az oktatás nevű ENSZ-alap manapság leginkább Afganisztánban, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Dél-Szudánban és Jemenben a legaktívabb, de az ukrajnai iskolásokat és menekülteket is segíti. A felmérés végeztével "222 millió álom" címmel kampányt indítottak a közösségi médiában adománygyűjtés céljából, a kormányzati szervezeteken és alapítványokon kívül magánszemélyek adományaira is számítanak.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
