Lista: ezekből a középiskolákból jutott be a legtöbb diák az irodalom és nyelvtan OKTV döntőjébe

A szolnoki Verseghy Ferenc Gimnáziumból jutott be a legtöbb diák az irodalom OKTV döntőjébe, míg a nyelvtanból szervezett versenyre a veszprémi Vetési Albert Gimnáziumból. Mutatjuk az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny statisztikáit.

  • Kazinczy Bálint

Az irodalom OKTV-n összesen 961 középiskolás indult, nyelvtanból pedig 405-en versenyeztek. Mindkét tantárgyból háromfordulós volt a verseny, irodalomból az első két körben egy-egy feladatsort kellett megoldani, a döntő pedig szóbeli volt, a diákok egy választott témáról - Vörösmarty Mihály lírája, Jókai Mór regényeinek világa, Tamási Áron novellái, Molière vígjátékai - kaptak kérdéseket.

Az OKTV első két fordulója nyelvtanból is írásban zajlik, azzal a különbséggel, hogy a második fordulóra itt már egy pályamunkát kell készíteni. Idén a „Szerelmi szótár”, a „Miért inkább toldalék?”, és az „Apáról fiúra...” című témákból lehetett választani. A döntő nyelvtanból is szóbeli.

Érdemes OKTV-zni, minden kategóriában a legjobban teljesítő diák helyezésétől függően 100, 50 vagy 25 pluszpontot kap az egyetemi-főiskolai felvételin.

Az Oktatási Hivatal készített egy listát azokról az iskolákról, ahonnan OKTV-döntősök kerültek ki =zárójelben az OKTV-döntősök számát nézhetitek meg)

Irodalom:

  • Budapest VI. Kerületi Kölcsey Ferenc Gimnázium (1)
  • Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium (2)
  • Ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium (1)
  • Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma és Általános Iskolája (1)
  • Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium, Kollégium és Óvoda, Miskolc (1)
  • Ferences Gimnázium, Szentendre (3)
  • Kiskunhalasi Református Kollégium Szilády Áron Gimnázium és Kollégium (1)
  • Kispesti Károlyi Mihály Magyar-Spanyol Tannyelvű Gimnázium (1)
  • Lévay József Református Gimnázium és Diákotthon, Miskolc (1)
  • Lovassy László Gimnázium, Veszprém (2)
  • Németh László Gimnázium, Általános Iskola, Hódmezővásárhely (1)
  • Óbudai Árpád Gimnázium (1)
  • Pannonhalmi Bencés Gimnázium és Szakkollégium (2)
  • Pécsi Janus Pannonius Gimnázium (1)
  • Szent Angéla Ferences Általános Iskola és Gimnázium, Budapest (1)
  • Szent István Gimnázium, Budapest (1)
  • Verseghy Ferenc Gimnázium, Szolnok (7)
  • VII. Kerületi Madách Imre Gimnázium (2)

Magyar nyelv:

  • Baár-Madas Református Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium, Budapest (2)
  • Bálint Márton Általános Iskola és Középiskola, Törökbálint (2)
  • Budapest XVI. Kerületi Szerb Antal Gimnázium (1)
  • Budapest XVII. Kerületi Balassi Bálint Nyolcévfolyamos Gimnázium (1)
  • Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium (1)
  • Deák Téri Evangélikus Gimnázium, Budapest (2)
  • Egri Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium (1)
  • Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium, Kollégium és Óvoda, Miskolc (1)
  • Jedlik Ányos Gimnázium Tejút Utcai Telephelye, Budapest (1)
  • Kecskeméti Református Gimnázium (1)
  • Kempelen Farkas Gimnázium, Budapest (1)
  • Kiskunhalasi Református Kollégium Szilády Áron Gimnázium és Kollégium (1)
  • Mikszáth Kálmán Gimnázium és Kollégium, Pásztó (1)
  • Ócsai Bolyai János Gimnázium (1)
  • Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Egyházzenei Szakgimnázium, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium, Gödöllő (1)
  • Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium (2)
  • Szekszárdi Garay János Gimnázium (2)
  • Szent István Gimnázium, Budapest (1)
  • Szigetszentmiklósi Batthyány Kázmér Gimnázium (2)
  • Veres Pálné Gimnázium, Budapest (1)
  • Vetési Albert Gimnázium, Veszprém (4)

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.