Lista: ezekből a középiskolákból jutott be a legtöbb diák az irodalom és nyelvtan OKTV döntőjébe

A szolnoki Verseghy Ferenc Gimnáziumból jutott be a legtöbb diák az irodalom OKTV döntőjébe, míg a nyelvtanból szervezett versenyre a veszprémi Vetési Albert Gimnáziumból. Mutatjuk az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny statisztikáit.

  • Kazinczy Bálint

Az irodalom OKTV-n összesen 961 középiskolás indult, nyelvtanból pedig 405-en versenyeztek. Mindkét tantárgyból háromfordulós volt a verseny, irodalomból az első két körben egy-egy feladatsort kellett megoldani, a döntő pedig szóbeli volt, a diákok egy választott témáról - Vörösmarty Mihály lírája, Jókai Mór regényeinek világa, Tamási Áron novellái, Molière vígjátékai - kaptak kérdéseket.

Az OKTV első két fordulója nyelvtanból is írásban zajlik, azzal a különbséggel, hogy a második fordulóra itt már egy pályamunkát kell készíteni. Idén a „Szerelmi szótár”, a „Miért inkább toldalék?”, és az „Apáról fiúra...” című témákból lehetett választani. A döntő nyelvtanból is szóbeli.

Érdemes OKTV-zni, minden kategóriában a legjobban teljesítő diák helyezésétől függően 100, 50 vagy 25 pluszpontot kap az egyetemi-főiskolai felvételin.

Az Oktatási Hivatal készített egy listát azokról az iskolákról, ahonnan OKTV-döntősök kerültek ki =zárójelben az OKTV-döntősök számát nézhetitek meg)

Irodalom:

  • Budapest VI. Kerületi Kölcsey Ferenc Gimnázium (1)
  • Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium (2)
  • Ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium (1)
  • Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma és Általános Iskolája (1)
  • Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium, Kollégium és Óvoda, Miskolc (1)
  • Ferences Gimnázium, Szentendre (3)
  • Kiskunhalasi Református Kollégium Szilády Áron Gimnázium és Kollégium (1)
  • Kispesti Károlyi Mihály Magyar-Spanyol Tannyelvű Gimnázium (1)
  • Lévay József Református Gimnázium és Diákotthon, Miskolc (1)
  • Lovassy László Gimnázium, Veszprém (2)
  • Németh László Gimnázium, Általános Iskola, Hódmezővásárhely (1)
  • Óbudai Árpád Gimnázium (1)
  • Pannonhalmi Bencés Gimnázium és Szakkollégium (2)
  • Pécsi Janus Pannonius Gimnázium (1)
  • Szent Angéla Ferences Általános Iskola és Gimnázium, Budapest (1)
  • Szent István Gimnázium, Budapest (1)
  • Verseghy Ferenc Gimnázium, Szolnok (7)
  • VII. Kerületi Madách Imre Gimnázium (2)

Magyar nyelv:

  • Baár-Madas Református Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium, Budapest (2)
  • Bálint Márton Általános Iskola és Középiskola, Törökbálint (2)
  • Budapest XVI. Kerületi Szerb Antal Gimnázium (1)
  • Budapest XVII. Kerületi Balassi Bálint Nyolcévfolyamos Gimnázium (1)
  • Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium (1)
  • Deák Téri Evangélikus Gimnázium, Budapest (2)
  • Egri Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium (1)
  • Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium, Kollégium és Óvoda, Miskolc (1)
  • Jedlik Ányos Gimnázium Tejút Utcai Telephelye, Budapest (1)
  • Kecskeméti Református Gimnázium (1)
  • Kempelen Farkas Gimnázium, Budapest (1)
  • Kiskunhalasi Református Kollégium Szilády Áron Gimnázium és Kollégium (1)
  • Mikszáth Kálmán Gimnázium és Kollégium, Pásztó (1)
  • Ócsai Bolyai János Gimnázium (1)
  • Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Egyházzenei Szakgimnázium, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium, Gödöllő (1)
  • Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium (2)
  • Szekszárdi Garay János Gimnázium (2)
  • Szent István Gimnázium, Budapest (1)
  • Szigetszentmiklósi Batthyány Kázmér Gimnázium (2)
  • Veres Pálné Gimnázium, Budapest (1)
  • Vetési Albert Gimnázium, Veszprém (4)

Hozzászólások

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.