Meghaladta a 36 milliót a menekült gyerekek száma a világban, sokan végleg kimaradnak az iskolából

A második világháború óta a legtöbb gyerek kényszerült menekülni konfliktusok, erőszak és más válságok elől világszerte 2021 végén - közölte pénteken New Yorkban az ENSZ gyermekvédelmi szervezete.

  • Eduline/MTI

Az UNICEF adatai szerint mintegy 36,5 millió gyerek kényszerült elhagyni otthonát, közülük csaknem 22,8 millió a konfliktusok és az erőszak miatt. Ezek a számok azt jelentik, hogy 2020 óta 2,2 millióval nőtt a gyermekmenekültek száma világszerte.

Az UNICEF szerint a rekordmagas szám közvetlen következménye az olyan konfliktusoknak, mint az afganisztáni és a jemeni. A szervezetnél kiemelték, hogy tavaly további 7,3 millió gyereket tettek hajléktalanná természeti katasztrófák. A szervezet világszerte felszólította a kormányokat, hogy erősítsék meg a menekültek, migránsok és gyerekek védelmét.

Az adatok 2021 végéről származnak, nem tartalmazzák az orosz invázió miatt hajléktalanná vált vagy menekülni kényszerült ukrán gyerekeket, amely február óta további 2 millióval növelte gyerekmenekültek számát, és további 3 millió gyereket kényszerített az országon belüli lakóhelye elhagyására.

szélsőséges időjárási események, az Afrika szarván tapasztalható aszály, valamint az Indiában, Bangladesben és Dél-Afrikában tapasztalt súlyos áradások miatt is kényszerültek gyerekek és családjaik lakóhelyük elhagyására. Több mint egyharmaduk a Szaharától délre fekvő Afrikában él (3,9 millió, a teljes szám 36 százaléka), egynegyede Európában és Közép-Ázsiában (2,6 millió vagy 25 százalék), 13 százaléka (1,4 millió) pedig a Közel-Keleten és Észak-Afrikában - derült ki az UNICEF közleményéből.

A gyermekmenekültek mintegy kétharmadát íratták be általános iskolába, míg a serdülőkorú menekülteknek csak mintegy egyharmada részesül oktatásban - tette hozzá az ENSZ gyermekvédelmi szervezete.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.