A második világháború óta a legtöbb gyerek kényszerült menekülni konfliktusok, erőszak és más válságok elől világszerte 2021 végén - közölte pénteken New Yorkban az ENSZ gyermekvédelmi szervezete.
Az UNICEF adatai szerint mintegy 36,5 millió gyerek kényszerült elhagyni otthonát, közülük csaknem 22,8 millió a konfliktusok és az erőszak miatt. Ezek a számok azt jelentik, hogy 2020 óta 2,2 millióval nőtt a gyermekmenekültek száma világszerte.
Az UNICEF szerint a rekordmagas szám közvetlen következménye az olyan konfliktusoknak, mint az afganisztáni és a jemeni. A szervezetnél kiemelték, hogy tavaly további 7,3 millió gyereket tettek hajléktalanná természeti katasztrófák. A szervezet világszerte felszólította a kormányokat, hogy erősítsék meg a menekültek, migránsok és gyerekek védelmét.
Az adatok 2021 végéről származnak, nem tartalmazzák az orosz invázió miatt hajléktalanná vált vagy menekülni kényszerült ukrán gyerekeket, amely február óta további 2 millióval növelte gyerekmenekültek számát, és további 3 millió gyereket kényszerített az országon belüli lakóhelye elhagyására.
szélsőséges időjárási események, az Afrika szarván tapasztalható aszály, valamint az Indiában, Bangladesben és Dél-Afrikában tapasztalt súlyos áradások miatt is kényszerültek gyerekek és családjaik lakóhelyük elhagyására. Több mint egyharmaduk a Szaharától délre fekvő Afrikában él (3,9 millió, a teljes szám 36 százaléka), egynegyede Európában és Közép-Ázsiában (2,6 millió vagy 25 százalék), 13 százaléka (1,4 millió) pedig a Közel-Keleten és Észak-Afrikában - derült ki az UNICEF közleményéből.
A gyermekmenekültek mintegy kétharmadát íratták be általános iskolába, míg a serdülőkorú menekülteknek csak mintegy egyharmada részesül oktatásban - tette hozzá az ENSZ gyermekvédelmi szervezete.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
