Áll a bál Makón: az utolsó pillanatban tudták meg, hogy kiköltöztetik egy iskolából a diákokat

A tankerület a szülők és feltehetően a tanárok feje fölött döntött arról, hogy bezárják a makói Bartók Béla zeneiskolát, a gyerekeket pedig másik épületbe költöztetik.

  • Eduline

Mostanra egyetlen állami iskola maradt Makón, a többi már régóta egyházi fenntartásba került. Egy mostani átszervezés ezt a több tagintézményből álló állami Makói Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolát érinti, ezen belül a Bartók Béla Székhelyintézményét - írja a hvg.hu.

Az oldal szerint elvileg vadonatúj, hivatalosan még át sem adott, 2,4 milliárd forintból megépült tantermekben tanulhatnak ősztől a diákok, az érintetteket viszont csak az utolsó pillanatban értesítették, jóval a beiratkozások után, a tanév befejezése előtt öt nappal.

Nem is értesítették az érintetteket

A szülők első körben szóbeszédből tudták meg néhány napja, hogy mi vár szeptembertől a gyerekekre, majd hétfőn szülői értekezletre hívták őket a fenntartók, a Hódmezővásárhelyi Tankerület vezetői, de itt sem kaptak teljes körű, megnyugtató válaszokat.

A Bartókban egyébként az Oktatási Hivatal adatai szerint 27 tanterem állt rendelkezésre, míg az új iskolában 16 van. Az elsősöket már beíratták az iskolába abban a hiszemben, hogy a belvárosi iskolába fog járni a gyermekük, most úgy néz ki, hogy két kilométerrel távolabb kell reggelente odaérniük a becsengetésre. A szülők továbbra sem értik, a 16 teremben hogyan férnek majd el a két tagintézmény osztályai (az Almási iskolásokkal együtt), ráadásul a zenei oktatáshoz több, speciális csoportszobára is szükség van.

A hvg.hu megkereste a Hódmezővásárhelyi Tankerületet, hogy mennyi elsős iratkozott be a 2022/23-as tanévre a két tagintézménybe, és azt is, hogy miért az utolsó pillanatban közölték, hogy költöztetik a zenei tagozatos iskolát, de nem kaptak választ egyelőre.

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.