Még 20 millió forint kell ahhoz, hogy tovább működjön a fogyatékossággal élő gyerekek iskolája

28 millió forintra lenne szüksége a Bliss Alapítványnak ahhoz, hogy fogyatékossággal élő, kommunikációra képtelen gyerekeket fogadó iskolájuk a következő tanévben is működni tudjon. A gyűjtés még tart, eddig 8,6 millió forintot adtak össze a támogatók.

  • Eduline

Korábban mi is írtunk a Bliss Alapítvány iskolájáról, ahol fogyatékossággal élő, kommunikációra képtelen gyerekek tanulnak, sok más mellett alternatív kommunikációt. Számukra ez az egyetlen olyan iskola, ahol megfelelő fejlesztést kapnak, ennek ellenére az intézmény működése veszélybe került.

28 millió forintra van szükségük ahhoz, hogy az iskola a következő tanévben is meg tudja adni a diákoknak a megfelelő fejlesztést. Ebből eddig – derül ki az alapítvány friss Facebook-posztjából – 8,6 millió forint gyűlt össze. Bővebb információt és a támogatás lehetőségeiről részleteket itt találtok

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.