Pintér Sándorral beszélget ma a Nemzeti Pedagógus Kar vezetője

Bár a héten elkezdődik a nyári szünet, Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar vezetője ma ül le Pintér Sándorral egy beszélgetésre.

  • Csik V

Gyors megoldásra vár a tanárhiány - nyilatkozta Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar vezetője a Kisalföldnek. Kiemelte, "évek óta sokkal több kolléga megy nyugdíjba vagy hagyja el a pályát, mint ahány frissen végzett pedagógus foglalkozni kezd a diákokkal. Annyira nyílik az olló a kezdő tanárok és a pályától búcsúzók száma között, hogy rövid távon nem mutatkozik esély ennek a megfordítására."

A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke szerint a kulcskérdés a bérezés, hiszen a pedagógusbérek a diplomás-átlagbérnek nagyjából az ötvenöt százalékára estek vissza.

Minden külső körülmény ellenére is bízom benne, hogy sikerül előrelépni e tekintetben a közeljövőben.

A Nemzeti Pedagógus Kar azon dolgozik, hogy a pedagógusbérek alapját ne a 2014-es minimálbér határozza meg, hanem a korábbi jogszabályoknak megfelelően a mindenkori minimálbér alapján számítsák a fizetéseket - mondta Horváth Péter. "Így a pályakezdők bére bruttó négyszázezer forintra emelkedne."

Az érdekképviselet szerint ezen felül egyre magasabb a pedagógusok leterheltsége, a legtöbben már heti huszonöt-huszonhat órát tanítanak az egyéb feladataik mellett. A kisebb településeken pedig a szaktanárok hiánya okoz sok problémát - mondta. Bizonyos tantárgyak esetében sokszor egyik iskolából a másikba ingázó kollégákkal orvosolják a helyzetet.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.